HÚSOS 2001. IX.évfolyam 6.szám
IPARÁGI
TÜKÖR

Sajtóbeszélgetés

A húsipar idei nehéz helyzetének több oka van, kezdte mondandóját Kapuvári József elnök a kongresszus helyszínén szervezett sajtóbeszélgetésen. Elsőként említette, hogy a támogatási rendszer csak márciusban lépett életbe. A másik ok az élőállat árának alakulása: míg az EU piacán lefelé mentek az élő sertés felvásárlási árai, addig idehaza felfelé. Továbbra is igen alacsony az ágazat jövedelemtermelő képessége, s az idei esztendő - ezt megerősítette Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója is - kevés sikert hoz. Magyarán alig lesz nyereség, s az idei év talán a legnehezebb esztendeje az ágazatnak a rendszerváltás óta.
Kapuvári József elnök újságírokkal beszélget a kongresszus szünetében

Az elmúlt években több negatív tényező gyakorolt erős befolyást az iparág helyzetére. A piacon el nem ismertethető magas élősertés árak mellett a nemzetközi üzletláncok erőteljes, jelentős többletköltséget, így nyereségcsökkentést okozó üzletpolitikát folytattak. A húsipari árnyékgazdaság tevékenysége továbbra is meghatározó. A több mint 800 üzem közül mindössze húsz rendelkezik az Európai Unióba exportálási joggal. A húsiparban is igaz az, ami az élelmiszeripar egészében, hogy a cégek két százaléka állítja elő az árbevétel 80 százalékát. S miután exportérzékeny az iparág, a világban zajló húsipari recesszió hatásait idehaza is érzékelik a társaságok, például az állategészségügyi problémákat, az élelmiszerbiztonsági válság következményeit. A "veszteséglistát" gyarapította, hogy a forint a pénzpolitika változása következtében felértékelődött. Ez 5,5-6 milliárd forintot vett ki az exportáló húsipari cégek zsebéből. Új jelenségként kell szembenézni azzal, hogy a magyar igazolvánnyal megjelenhet az olcsóbb munkaerő, ami a munkavállalók pozícióját, bérhelyzetét igencsak nehezíti.

Kapuvári József külön is szólt az élelmiszerbiztonságról, amely a kongresszus egyik vezérgondolatát képezte. Az élelmiszerbiztonság az Európai Unióban, s a világ más fejlett piacán is központi kérdéssé vált. A termőföldtől az asztalig (From farm to table) elv azt takarja, hogy a teljes folyamatot kell szigorúan ellenőrizni, nyomon követni, hiszen a fogyasztó tudni akarja, mit vásárol élelmiszer gyanánt. A HDSZ ezért is javasolja a kormánynak, hogy az élelmiszerbiztonság ügyeinek kezelésére - az Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozatala mellett - nevezzenek ki kormánybiztost, aki közvetlenül a kormánynak tartozik elszámolási kötelezettséggel. Sürgetik továbbá, hogy a Munka törvénykönyvet módosítsák, hogy csak a szakszervezetek egyetértésével lehessen a cégeknél külföldi munkavállalót alkalmazni.

Nagyobb támogatásra van szükség a húsipar helyzetének javítására. Információk szerint jövőre a nemzetközi szerződések hatására eltörlik az hús exporttámogatását is. Ez pedig jelentősen nehezítené az iparág helyzetét, ezért azt kérik a kormánytól, hogy az eddigi támogatást más jogcímen kapja meg a szakma. Például a BSE vizsgálatok díjait is kompenzálni szükséges. S az sem volna hátrányos, ha a támogatási elveket már decemberben megismerhetné a húsipar.

Az érdekvédelemnek a saját háza táján is akad tennivalója. Az elnök elmondta, hogy a jelenlegi szerkezetében vereségre van ítélve a szakszervezeti mozgalom, mivel nincsenek még felkészülve az Uniós normáknak megfelelő szociális párbeszédre. A csatlakozásig egységes élelmiszeripari szakszervezetet kell kialakítani, ezt a nyugat-európai partnerek is elvárják a csatlakozó országoktól.

(h-gy)