Szakmai konferencia Budapesten

Élelmiszereink biztonságosak

Az Európai Unióban a BSE, vagy a dioxin okozta sokk a közvéleményben középpontba emelte az élelmiszerbiztonság kérdését. Nem véletlen, hogy az Európai Élelmiszerszabályozási Egyesület (Europaen Food Law Association - EFLA) 2002. évi kongresszusán - amelynek a közelmúltban hazánk adott otthont - az élelmiszergazdaság egyik legnagyobb kihívásával, az élelmiszerbiztonsággal foglalkoztak. A kongresszus jelmondata is ezt igazolta: "Élelmiszerbiztonság mindenkinek!". A szeptember 19.-i megnyitón Charles A. Cockbill, az EFLA elnöke üdvözölte a több mint százhúsz - az uniós tagságra kandidáló országokból 83, az EU-ból 36 érdeklődő jelent meg - résztvevőt. Ezt követően Dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszédében örömének adott hangot, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok közül elsőként hazánk rendezhette meg az eseményt, az 1973-ban létrehozott EFLA-t az 53 esztendős Magyar Élelmezés-ipari Tudományos Egyesület (MÉTE) láthatta vendégül.

Európai együttműködés

A magyar élelmiszerek biztonságosak

A kongresszus négy szekcióban végezte a kétnapos munkáját. Szakmai viták folytak a tudomány és az európai élelmiszerhatóságok, a tudomány szerepe és az elővigyázatosság elve, az élelmiszerek szabad forgalma témakörökről, valamint arról, hogy miként kell az európai intézményeket a bővült EU-hoz igazítani. A kongresszus előadói között magyar szakemberek is lehetőséget kaptak gondolataik kifejtésére, ami visszaigazolta azt, hogy már évekkel ezelőtt bekapcsolódtunk az élelmiszerszabályozással foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájába.

A konferencia legfőbb célkitűzése az volt, hogy megértsék, mennyire fontos az együttműködés az Európai Unió és a kandidáló országok között, nyilatkozta Suzi Leather, az Egyesült Királyság Élelmiszer Szabvány Ügynökség elnök-helyettese.

Fontos szempont az is, hogy az EU minél jobban megértse a magyar álláspontot, különös tekintettel az élelmiszerbiztonság területére. Az élelmiszerbiztonság tekintetében a fogyasztó azt várja el, hogy megbízható, megfelelő forrásból származó terméket kapjon. Ezt az igényt össze kell egyeztetni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési gyakorlatával, már csak azért is, mert a hazai termékek kereskedelme szinte az egész világon folyik. Mindezt nemzetközi jogi szabályozással, annak egyeztetésével érhetjük el, s azt kell biztosítani, hogy a jogszabályok mindenkire egyformán érvényesüljön. Az egyik legnagyobb aggodalom ugyanis az, hogy egyes országokban nem tartják be a jogszabályokat.

Hivatal lesz

A magyar élelmiszerbiztonságról általában elmondható, hogy jól felkészült szakembereink, jól felszerelt laboratóriumaink vannak, és az alkalmazott módszerek is megfelelnek az európai előírásoknak, jelentette ki Dr. Biacs Péter, az FVM helyettes államtitkára, aki egyébként a MÉTE elnöke és a Nemzetközi Élelmiszertechnológusok Szövetségének is társelnöke. Ebből a szempontból tulajdonképpen csak döntés kérdése, hogy mikor állítja fel a kormány az Élelmiszerbiztonsági Hivatalt, hiszen a háttér - akár tudományos, akár gyakorlat szempontjából - adott, jól kipróbált és világszerte elismert. Minden látogató, hivatalos delegáció elfogadta, hogy Magyarország felkészült e feladatok elvégzésére.

Nem vagyunk késésben, hangsúlyozta a helyettes államtitkár, hiszen az Unió idén január 28.-án hozta meg a 128. számú határozatát, amely az élelmiszerbiztonsági szervezetek felállítását szorgalmazza.Van, ahol ügynökségként, van, ahol hatóságként, vagy hivatalként működik az intézmény, a magyar kormány a hivatal felállítása mellett döntött. Éppen azért, mert nem akarnak új hatóságot, új laboratóriumot létrehozni, hanem a meglévőkre kívánnak támaszkodni. Ezzel egyben a jelenlegi szervezeteket is elismerik. A hivatalnak egyébként új feladatai is lesznek: a kockázatelemzés, amely elsősorban a tudósok feladata, melynek során meg kell határozniuk, hogy az általunk állandóan fogyasztott élelmiszerekben mennyi mérgező anyag található. A számok bizonyos szorzatából pedig azt is meghatározzák, milyen kockázatot vállal egy ember, ha bizonyos élelmiszereket rendszeresen fogyaszt. A másik nagy feladat, hogy fel kell állítani egy gyors, reagálásra képes csoportot. Ennek az a dolga, hogy egy járvány, vagy tömeges mérgezés esetén azonnal kiszáll a helyszínre, odahívja a szakembereket - akiket egyébként is össze kell gyűjteni egy hálózatba - és gondoskodni kell arról, hogy a veszélyt elhárítsák. A harmadik új feladat - erről most határozott az EU - a nyomon követhetőség. Az agrártárcának ebben a kérdésben van a legnagyobb, meghatározó szerepe, hiszen nem azt nézik meg, hogy milyen az élelmiszer, hanem azt, hogy honnan jött. Regisztrálni kell, hogy milyen talajon, milyen körülmények között mit termelnek, vagyis a hatóság kíváncsi lesz arra is, hogy milyen technológiával, technikával dolgozik a termelő. Ebben az állatvédelmi feladatok is helyet kapnak.

Ellenőrzött termelés

Az élelmiszerbiztonság és -minőség tekintetében a magyar élelmiszerek teljes mértékben megfelelnek az uniós kívánalmaknak, mondta Dr. Biacs Péter. A biztonságos termeléssel akad némi probléma, mert a vissza-visszatérő - például - szalmonellózis, vagy mérgezési esetek bekövetkeztét meg kell előzni, akadályozni. A termelőknek minden ponton kontrollált termelésre kell felkészülniük, amelynek vannak előnyei is. A nyomon követhetőség révén a járvány azonnal felderíthető, és megakadályozható a szétszóródása, elterjedése, így a fogyasztók bizalma nem vész el.

A helyettes államtitkár már a közeli jövőről beszélt akkor, amikor kijelentette: az élelmiszerek vonalkódjából olyan információk is megtudhatók, amelyek a termék eredetét, beltartalmát igazolják. Néhány terméknél, mint a bor, az ásványvíz, már kap ilyen tájékoztatást a fogyasztó. Létre kell hozni a magyar árujelzés bizottságát, amelynek az a dolga, hogy a termékeken megjelenő címkék tartalmát meghatározzák. Ha a termelő betartja az előírásokat, nem lesz drágább a termelése. A kongresszust kísérő tudományos konferencián részt vett Kapuvári József, az ÉDOSZ elnöke is, aki elmondta, hogy az élelmiszerbiztonság kérdése középpontba kell, hogy kerüljön a szakszervezetek életében is, hiszen nem csak a munkavállalók, hanem a fogyasztók érdekeit is védeni, képviselni kell a szakszervezetnek. A biztonságos élelmiszerek előállításának ügye két szempontból is érzékenyen érinti a munkavállalókat. Egyrészt úgy, hogy fontos szerepük van a biztonságos élelmiszer előállításában, másrészt esetenként egészségügyi kockázatokkal is számolniuk kell.