Bér, verseny, megállapodás

Csak akkor tudunk május elseje után az Európai Unió által kínált esélyekkel élni, ha a kormány, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt fontosnak tekintik a gazdaság versenyképességének növelését - mondta szakújságíróknak Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára. Az újságíró- szövetségben tavasz elején tartott fórumon, amelyen részt vett Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is, az államtitkár kijelentette: növelné az ország nemzetközi elfogadottságát, ha sikerülne tető alá hozni egy hosszabb távú - legalább az euró bevezetéséig szóló - gazdasági és szociális megállapodást. Első lépésként a munkavállalóknak és a munkaadóknak kellene megegyezniük. Ezt a törekvést az MSZOSZ és a MGYOSZ - éppen a fórum napján aláírt - közös megállapodásban is megfogalmazta.

A fórum résztvevői (balról): Wittich Tamás, Csizmár Gábor és Rolek Ferenc

Csizmár Gábor a GDP és a reálbérek elmúlt két évi összefüggését, mint versenyképességi tényezőt elemezve elmondta: tavaly 2,9 százalékos GDP-növekedés mellett 9,2 százalékkal nőttek a reálbérek, azaz a különbség 6,2 százalék volt. 2002-ben 3,3 százalékos GDP-növekedés mellett 13,2 százalékos reálbér- növekedés volt, azaz 10 százalékos volt a különbség. "Az eltérés hosszabb távon tarthatatlan" - tette hozzá az államtitkár.

Bár rövid távon a munkáltatók és a munkavállalók érdekei ellentétesek, abban mindenki egyetért, hogy a bérek csak teljesítményarányosan növekedhetnek - hangsúlyozta Rolek Ferenc, aki szerint a Munka törvénykönyvének számtalan fejezete régi idők értékrendjét tükrözi, ezért szükség volna átfogó módosítására.

Az olcsó bérrel működő iparágakban nem versenyképes Magyarország, hiszen a szomszédban, Ukrajnában és Romániában a magyar bér 50 százalékáért is elvállalják a munkát - mondta a rendezvényen Wittich Tamás. Az MSZOSZ elnöke szerint a versenyképesség javításának feltétele, hogy Magyarország tőkevonzó képessége javuljon. A szakszervezeti vezető úgy vélte, hogy ha a magyarországi foglalkoztatási szint a jelenlegi 55-56 százalékról 3-4 százalékkal nő, akkor a közterheket is csökkenteni lehet, hiszen többen fizethetnek kevesebbet. Wittich Tamás elmondta, hogy a szakszervezetek is kényszerűen meglovagolják a választási ciklusok hullámait, noha a munkavállalók egy kiszámítható, kiegyensúlyozott, stabil bérnövekedésben érdekeltek.