Közös gondolkodás az érdekvédelem jövőjéről

Érdekvédelmi stratégiai kérdéseket vitatott meg a HDSZ választmány idei első összejövetelén. A hazai húsipar zsugorodása, térvesztése, az EU-csatlakozás és a szakszervezetek működésében felmerülő kérdőjelek indokolták, hogy túl a napi feladatokon, a testület szembenézzen néhány aggodalomra okot adó jelenséggel és szélesebb összefüggésekben vizsgálja meg az ágazati érdekvédelem helyzetét.

Molnár Attila a választmányi ülésen

Molnár Attila (Gyöngyös) vállalkozott egy vitaindító elkészítésére, amelyben sürgetően vetette fel a tagszervezést, a szervezettség növelését és a szakszervezet anyagi forrásainak a központosítását. A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy új irányokban kell keresni a kibontakozás lehetőségét, noha vitatták egyes megjelölt feladatok aktualitását. Szarka Imre súlyos gondnak nevezte, hogy a HDSZ szervezetsége (az egész ágazatra vetítve) nem éri el az ötven százalékot, első feladat volna minden üzemben a többség képviseletének a biztosítása.

Vida Kálmán (Kaposvár) úgy ítélte meg, hogy a szakszervezetnek nincs ráhatása a kedvezőtlen folyamatokra. Felvetette, hogy alapszervezetenként eltérő gyakorlat alakult ki, ami gátolhatja az egységesítő-központosító törekvéseket.

Tóth Ferenc (Pécs) hiányolta a szolidaritást, helytelen, hogy a piaci verseny mentalitását magára veszi sok érdekvédő is. Bírálta, hogy a tagtoborzó tanfolyamon a HDSZ nem használta ki a keretszámot. A tagszervezés szükségességét helyben is érzik, hiszen Baján csak 31 százalékos a szervezettség. Felvetette, hogy a szakszervezeten kívülieknek egy sikeres megállapodás esetén ksz-kötési díjat kelljen fizetni.

Illés Imre (Zalaegerszeg) szerint két út van a HDSZ előtt: marad az alapszervezetek szövetsége vagy átalakul klasszikus, szolidaritáson alapuló egységes szervezetté. A jelenlegi helyzet, amelyben az alapszervezetek esetenként egymás konkurenseként viselkednek, megváltozhat, ha az ágazat egy-két tulajdonos kezébe kerül. Az egységesülés folyamatát segítené az ágazati kollektív szerződés megkötése is.

Golhovics Gábor (Szeged) sajnálatosnak nevezte, hogy Szegeden sem éri el a szervezettség az ötven százalékot, pedig amit lehet, megtesznek. Ennek oka a kiszervezésekben, a régi szaktársak nyugdíjba vonulásában, a fluktuációban kereshető. Javasolta, az elnökség mérje fel, hogy egyes cégeknél milyen gyakorlat alakult ki az anyagi források biztosítása és felhasználása terén. Valószínűnek mondta, hogy csak a kényszerhelyzet hozza meg a bátorságot, a partnerséget a szorosabb összefogáshoz.

Bezdán János (Gyula) fontosnak ítélte, hogy a közös gondolkodás megkezdődött a közös jövőnkről. Megerősítette: most a szervezettség növelése a fő feladat. - Még a gyulai 74 százalékos szervezettséggel sem vagyok megelégedve - mondta. Ha egy cég leáll, a többi alig várja, hogy benyomulhasson a piaci résbe. A tárgyalási pozíció szempontjából az a kérdés, össze tudunk-e fogni, hogy egyidejűleg megszervezzünk egy leállást?

Pászli Tibor (Kapuvár) szerint az állóvizet meg kell mozgatni. Keserűen beszélt arról, hogy náluk valaki úgy döntött: "lenyúlja a piacot" és bebizonyosodott, a szakszervezet nem tud ezzel szembeszállni. Kapuváron is csak a 25. órában volt egység, fél évvel előtte nem. Döbör János (Pápa) tapasztalatai szerint a tagság is látja az érdekvédelem szervezeti gyengülését. Fontosnak mondta, akkor is mutassuk meg, hogy van ÉDOSZ és MSZOSZ, ha nem a költségvetésről van szó. Kudarcnak nevezte, hogy a szakszervezeti konföderációk nem tudtak egyesülni.

Felvetődött még a vitában, hogy a HDSZ taglétszámának csökkenése elérte a még optimális "üzemméret" határát, tenni kell valamit. Az ágazat leépülésének folyamatát a szakszervezet megfordítani nem tudja, de fékezni igen. Indokolt volna egy kicsit több radikalizmus az érdekvédelem fellépéseiben.

A vitát a választmány hasznosnak értékelte, jól szolgálta a jövő feladataira való felkészülést. Molnár Attila előterjesztő és Németh György vitavezető összefoglalói alapján Kapuvári József elnök javasolta, hogy felmérés alapján készüljön "szociális térkép" egyes tagszervezetek gyakorlatáról. Szülessen döntés arról, hogy a tagszervezésben a belső munkára (saját alapszervezeteinkre) vagy a fehér foltokra (ahol még nem működik szakszervezet) koncentráljunk. Kezdeményezte egy javaslat kidolgozását a ksz-kötési díjról.