Változások az alapszabályban

A kongresszus több ponton módosította a HDSZ alapszabályát a szervezet működési tapasztalatai, a bírói gyakorlat és az egyszerűbb szövegértelmezés kívánalmai szerint. Ezek a módosítások nem jelentenek koncepcionális változásokat a szakszervezet másfél évtized alatt kialakult működésében és irányításában, a jogok és kötelezettségek gyakorlásában, de javítják a működési és munkavégzési feltételeket.

A szakszervezet hivatása, feladatai tekintetében olyan bővítmények kerültek az alapszabályba, amelyek adott esetekben (képzés és továbbképzés, pályázat, ingatlanhasznosítás, stb.) bővíthetik a vezető testületek mozgásterét, felhatalmazást adnak a cselekvéshez, a lehetőségek kihasználásához. Az elfogadott módosítások pontosították a rendes és pártoló tagok státuszát. Törléssel nem, csak kizárási eljárással, figyelmeztetést és felfüggesztést követően, lehet megszüntetni a tagdíjat nem fizetők tagsági viszonyát. Az alapszabályban rögzítették a kongresszusi küldöttállítás elveit és a képviselet arányát. Kimondja a szabályzat, hogy a testületekben a megüresedett helyeket kooptálással nem lehet betölteni, csak választással. Az eddigi szokásjog alapján a választmány feladata lesz, hogy elfogadja az éves költségvetést és a beszámolót is. Ugyancsak a választmánynak kell elfogadni a szakági kollektív szerződést, továbbá vagyoni ügyekben is döntési kompetenciája lesz minősített többséggel 10 millió feletti értékesítés vagy vásárlás esetén. Az ügyvivő testület esetében is pontosította a kongresszus, hogy a különféle tárgykörökben milyen arányú többség kell a döntések meghozatalához. Az elnökség tagjai teljes körűen képviselik a szervezetet, amire a bírói gyakorlat miatt van szükség. Új tárgykörök is bekerültek az operatív vezetés hatáskörébe: az állóeszközök pótlása, cseréje terén, illetve a bankszámla feletti rendelkezést illetően. A kongresszus az alapszabályban rögzítette a társadalmi elnök szerepkör létrehozását: megbecsült, nyugdíjas személy választható erre a tisztségre, akinek elfogadó nyilatkozatot kell tenni, mivel reprezentatív feladatok mellett meghatározott esetekben képviseli a szervezetet.

Az új szabályozás szerint öt fővel hozható létre alapszervezet. A szakmával közvetlen kapcsolatban nem álló tagok központi alapszervezetet alakíthatnak. Hiánypótlás jelleggel a főbizalmi elnevezés bekerült az alapszabályba, mivel elég sokan töltenek be ilyen funkciót. Egy évről hat hónapra rövidült az az időszak miután a szervezet tagja vezetői tisztségre választható.