Fordulat kell a megújuláshoz

-Beszélgetés Dr. Sáling Józseffel, az MSZOSZ testületi elnökével

A versenyszféra munkavállalóinak meghatározó érdekvédelmi tömörülése, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) 2006. november 24-25-én tartja tisztújító kongresszusát. Dr. Sálig Józsefet, a szövetségi tanács elnökét, aki elsősorban, mint az egyik legnagyobb ágazat, a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének (KASZ) vezetője ismert, az érdekvédelem megújulási esélyeiről kérdeztük.

- Keveset hallani az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) november végi kongresszusáról. Késik az előkészítés vagy a szövetség hangját elnyomja a nagy közéleti zaj?

- Késnek egy kicsit a dokumentumok és természetesen a belpolitikai helyzet is hátráltatja a munkát. Reagálni kell az aktuális ügyekre, a konvergencia programra, a megszorító intézkedésekre, egyes politikai eseményekre. De most a finisben felgyorsulnak a munkálatok, hamarosan kész lesz a beszámoló és a program is.

- Ezek a belső testületi feladatok, de a tagság hogyan vesz részt az előkészítésben?

- A korábbiakhoz képest abban vagyunk késében - miután a szövetségnek most nincs elnöke -, hogy még nem alakult ki az elképzelés a tagsági vita lebonyolításáról. Hiszen az MSZOSZ kongresszusa nem egy zárt értekezlet, ahol különféle papírokat tárgyalunk, hanem meg kell szólítanunk a tagságot, a munkavállalókat és üzenni kell a társadalomnak is.

- Tehát szándékában áll a szövetség vezetőinek egy párbeszéd a tagsággal. Mennyi idő jut erre?

- Lesz egy jó hónap, hogy nyilvános beszélgetéseket folytassunk a tagsággal és - hangsúlyozom - a munkavállalókkal, hiszen nem magunknak készítjük a dokumentumokat. A tagságot meg kell nyugtatni, hogy a mostani helyzetben ne lépjenek ki a szakszervezetből, meg kell kérdezni, hogy mit várnak tőlünk. A munkavállalókat pedig azzal kell megszólítani, hogy lépjenek be a szakszervezetbe.

- Bizonyára szót kell váltani arról is, hogy milyen az elmúlt évek egyenlege. Mit mondanak erre?

- Vegyük kétfelé: nézzük meg külön a munkavállalók és az érdekvédelem helyzetét. A reálbérek négy év alatt 32 százalékkal növekedtek. Sok új munkahely jött létre, miközben sokan elveszítették az állásukat. Pozitív, hogy beindult és működik az érdekegyeztetés országos és ágazati szinten. Kérdés persze, hogy mindebből a munkavállalók mit érzékelnek? Vannak, akik többre számítottak, a várt eredmények elmaradásáért a szakszervezeteket okolják. Korábban a szakszervezetek társadalmi szerepének a növelését tűztük ki célul. Meg kell nézni, hogy sikerült-e növelni a befolyásunkat. Elemezni kell továbbá a taglétszám alakulását, a szakszervezetek megjelenését a nyilvánosság előtt, a kollektív szerződések helyzetét. Ezekre a kérdésekre közösen konkrét válaszokat kell adni.

- Az egyenleg megvonása után lát-e esélyt a megújulásra?

- Személyes véleményem szerint pozitív a reálbérek alakulása, az érdekegyeztetés működése, és még néhány kedvező változást említhetünk. Ugyanakkor fordulatnak kell bekövetkezni a szakszervezeti munkában, mert csökken a taglétszám, és gyengül az érdekvédelem. Mindenképpen baj van, ha az eredmények ellenére fogy az erőnk, kevés kollektív szerződést kötünk, és a megállapodásoknak helyenként nem lehet érvényt szerezni. A munkahelyeken kiszorultunk a juttatásokból, kiürült a testületi munka, elhalványult a mozgalmi élet. Egyfelől bent vagyunk a munkahelyeken, mert különben elveszítjük a tagjainkat, másfelől nem tudunk hatékonyan fellépni a konfliktusokban. Tisztázni kellene a szakszervezet és a tagok viszonyát. Így nem mehet tovább, mert egy bizonyos létszámhatár alatt már nem tartható fenn a működőképesség. Mindenképpen szükséges van megújulásra, változtatni kell a szakszervezetek magatartásán.

- A váltás, változtatás személyi, szervezeti és anyagi kérdéseket vet fel.

- Igen. A legfontosabb persze az akarat, a szándék, hogy az MSZOSZ 37 tagszervezete akarja-e a változást. Erre az alapkérdésre közösen kell választ adni, hogy azután közösen programot adhassunk. A taglétszámtól az anyagi forrásokig, a területi munkától az apparátusig mindent számba kell venni, azzal a háttérrel - törvények, érdekvédelmi intézmények - együtt, amely kijelöli az érdekvédelem kereteit. Biztos, hogy a szervezeti életet illetően jobban össze kell fogni a szakszervezeteknek. Az elmúlt öt évben az integráció terén nem léptünk előre. Az érdekvédelem törvényi háttere javítható, viszont azzal kell számolni, hogy romlani fognak az érdekérvényesítés feltételei. Vitathatatlan, hogy a miniszterelnökkel még a kampány idején kötött megállapodást felül kell vizsgálni és újra kell tárgyalni. Konkrét ügyekről van szó, tudni kell, hogy abból minek van realitása. Anyagiak terén jelentős előrelépés lehet, ha az országos érdekegyeztetésről, illetve az ágazati párbeszédről szóló törvény az Országgyűlés elé kerül. A szakszervezetek társadalmilag hasznos tevékenységének elismerése esetén az érdekvédelem forrásokhoz juthat a Munkaerő-piaci Alapból. Másik kitörési pont lehet, ha hatékonyabban tudunk részt venni az Európai Unió pályázatain.

- Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az MSZOSZ munkáját?

- Megfelelő apparátus kell, mert az ágazati szakszervezeteknek arra nincs energiájuk, hogy az általános szakszervezeti marketinggel foglalkozzanak, többek között tájékoztassák az embereket a tagság előnyeiről. Szükség lenne egy „párbeszéd központra” is, hogy megfelelő szakmai háttérrel tudjunk felkészülni az országos érdekegyeztetésre.

- Nem kerülhető meg a kérdés, hogy megfelelő támogatás esetén vállalkozna-e a változások, a fordulat „vezénylésére”, a szövetség vezetésére?

- Erre azt tudom válaszolni, hogy ha ebben néhány szakma támogat, akkor közgazdasági ismereteimre alapozva elvállalnám a feladatot. Elég nagy tapasztalatot szereztem a kereskedelmi ágazati szakszervezet (KASZ) élén, ha kialakul egy összefogás, annak érdemes lenne az élére állni. Sok a tennivaló: a nehéz feltételek ellenére fel kell lépni a reálbér csökkenése ellen, a különféle hátrányokkal szemben, hiszen az emberek számítanak ránk. Az MSZOSZ nem folytathatja az utóbbi évek lejtmenetét, fordulat kell, és országos ernyőszervezetként hozzá kell járulni az érdekvédelem megújulásához.