HÚSOS 2011. XIX. évfolyam 2.szám
BÉR
ÉS
MUNKA

Megállapodással zárultak a bértárgyalások Kapuváron

Ahogy az a Húsos újságban korábban olvasható volt, a HDSZ. választmánya 2010. november 22-én fogadta el a szakszervezet irányelveit a 2011-es évi bértárgyalásokra. Ezt követően, újabb egyeztetések után, 2010. december 16-án az országos elnök és a helyi alapszervezeti elnökök aláírásával levélben kerestük meg a munkáltatókat a bértárgyalások megkezdéséről és mértékéről, valamint a munkavállalóinkat érintő egyéb javaslatokról.

Kapuváron a mi levelünk 8,5 százalékos bruttó béremelést ajánlott a cégvezetésnek. Javaslatunk megfontolt és megalapozott volt. Ilyen szintű béremelést ítéltünk szükségesnek ahhoz, hogy a húságazat jövedelmezősége szinten maradjon és az élelmiszergyártáshoz kellően megfizetett szakembereket tudjon foglalkoztatni a szakma. A húsipar összes gondját átérezve, a munkáltató és munkavállalók szempontjait, valamint a munkahely megtartás fontosságát is figyelembe véve azt is látni kell, hogy a nálunk dolgozók a napi kemény munka mellett szeretnének tisztességesen megélni a keresetükből.

Az előirányzott idei bérfejlesztésnek fedezni kell - kellene - az egykulcsos adórendszerből adódó jövedelemveszteséget abban a kereseti sávban, amelyben a húsiparban is sokan vannak. Fedezni kellene az éves inflációt is, amit a statisztikai hivatal nagyon szerényen állapított meg. Hiszen az a fogyasztói kosár, ami különösen a fizikai dolgozók megélhetésénél számításba vehető, az átlagosnál rosszabb képet mutat. Régi elvárása az ágazatban dolgozóknak az is, hogy az évek óta tartó „mélyrepülés” után egy minimális bérnövekmény legyen, hogy a jövedelmük szorosabban kövesse a naponta tapasztalt áremeléseket. Mindez sajnos az idén sem valósult meg.

A három fordulós és ezt hosszú időn át előkészített tárgyalás sorozat eredményeként a Kapuvári Hús ZRt-nél és a Kapuvári Bacon Kft-nél 2011. március 28-án 5 %-os bruttó béremelésről szóló megállapodás született. Emellett a jóléti és egyéb juttatások hasonló szintű emeléséről állapodtunk meg. Megegyeztünk a beiskolázási segély mértékéről is.

Összességében megközelítettük a kitűzött célt, és ismerve a belső adatokat, a további „kötélhúzásnak”. nem láttuk értelmét és lehetőségét. A Kapuvári Hús ZRt. az elmúlt veszteséges év, illetve a cég méretéből adódóan, nem részesült azon adótámogatásokból, amit egy kedvezőbb bérfejlesztésre fordíthatott volna a tulajdonos.

A jelenlegi termékszerkezet, valamint az érvényben lévő adózási terhek és egyéb gazdasági körülmények nagymértékben sújtják az egész húsipart. A mindenkori kormány érthetetlenül „mostoha gyermekei” vagyunk Meggyőződésem, hogy kormányzati segítség nélkül a gyárkapun belül nincs több lehetőség a húsiparban. Ez a szomorú tény, annak ellenére, hogy véleményem szerint a szakmában dolgozók nem rosszabbak a környező országok szakembereinél. Mi úgy látjuk, hogy az övékéhez képest lényegesen nagyobb terhek mellett kell versenyeznünk a nemzetközi mezőnyben. A mai napig nincs változás az iparágat sújtó magas költségek tekintetében. Az alapvető húsipari termékekre ugyanannyi áfát fizetünk, mint a luxus termékekre. Európai versenytársainknál nem tudok hasonlóról. Az élelmiszerárakra rakódó elviselhetetlenül magas közterhek, energiaár, stb. mellett a szakma láthatóan nem tud kitermelni az itt dolgozók számára megfelelő bért. Az ágazaton belül folyó kemény fizikai munka és a fokozottan nehéz körülmények (hűtött terek stb.) messze nincsenek arányban az elérhető jövedelemmel. Fluktuációnkból látható, és tapasztalható, hogy a nagy munkanélküliség ellenére munkaerő-, különösen szakember hiánnyal küzd a szakma. Pedig a nálunk kiképzett szakemberek kiválóan megállják helyüket a nemzetközi munkaerőpiacon. Természetesen más bérezés és munkakörülmények mellett.

Egyre feszítőbbnek érezzük azt a közös feladatot a magyar élelmiszergyártás még megmaradt területén, hogy a szakági vezetés és a kormányzat az eddiginél komolyabban foglalkozzon az itt dolgozó emberek régóta fennálló problémájával.

Pászli Tibor
SZB-elnök