Sztrájk van, babám!

A kiváló cseh film, a Tűz van, babám! nagy bemondása jutott eszembe az egyik húsüzemben történt eset kapcsán. Biztosan sokan emlékeznek Milos Forman 1967-ben készült, ám nagyon is időtálló, azóta is sokszor vetített alkotására.

A kisvárosi tűzoltóbál vendégeit nagy izgalomban tartja a meghirdetett szépségverseny és a tombola. Nem kis fejtörést okoz az egész tűzoltócsapatnak a legszebb lány kiválasztása, aki majd átadja a születésnapi ajándékot, egy díszes kisbaltát az aggastyán tűzoltóparancsnoknak. De még a lánymustránál is nagyobb kihívás a tombolanyeremények őrzése. Hiába azonban minden éberség, a sorsolás előtt hirtelen kialszik a villany és a sötétben eltűnik szinte minden kiállított nyeremény: a torta, a bonbon, a disznósajt… Fő is a feje a rendezőségnek, de aztán sajátos észjárással megoldják a helyzetet. Bejelentik: aki nem lopott, az nem nyert.

A groteszk humor cseh klasszikusát plagizálja az élet.

Történt a közelmúltban az egyik munkahelyen, hogy rosszul számolták ki a vágóhídi munkások bérét. Kevesebb lett a kereset. Az érintettek reklamáltak, a szakszervezet tárgyalt, a munkáltató pedig ígérte, hogy rendezi a mulasztást. De ahogy vállalkozói körökben gyakran előfordul, a kifizetést csak ígérték, a határidőt egyre tologatták. Mígnem a félszáz hentes megunta az ígérgetést és megüzenték, hogy a hét végére látni szeretnék a megdolgozott pénzüket. Miután a kérésük ismételten süket fülekre talált, az eset „kiverte a biztosítékot”, a hét utolsó munkanapján otthon maradtak, nem vették fel a munkát. A spontán sztrájk nyomán felgyorsultak az események, mire hétfőn bementek, a munkáltató már átutalta az elmaradt pénzüket. Elhangzott a főnök részéről némi fenyegetőzés, de mivel a bér visszatartásával a munkáltató szerződést szegett, az akció jogos volt, a retorzió elmaradt. Köszönhetően persze a félszáz vágóhídi munkás egységes fellépésének. Kiderült, hogy a flegma kijelentések ellenére, nem pótolhatók.

A munkáltató még megpróbált trükközni, hogy más módon okozzon hátrányt az embereknek, de a szakszervezet útját állta a próbálkozásnak. Mostanában a munka világában majdnem annyi furcsaság történik, mint a filmbéli tűzoltók bálján. Időnként „kialszik” a villany és a sötétben tombolanyereménynek nézik a munkavállalók bérét. Lopkodja az állam és a munkáltató is. Az eset azt mutatja, hogy a bérek és juttatások megrövidítését nem lehet tétlenül nézni, mert aki mindenre bólint, az nem nyer. Sztrájk van, babám!