Magánkézben a Gyulai Húskombinát Rt.

A Gyulai Húskombinát Rt. üzemi és szakszervezeti tanácsának elnökével beszélgettünk a békési nagyüzem privatizációs vesszőfutásáról, a magánkézbeadásáról, az új tulajdonosokról, valamint a nemrégiben lezajlott üzemitanács-választás tapasztalatairól és eredményéről. Az elhangzottak annak ismeretében értékelhetők ha tudjuk, hogy az elmúlt gazdasági év - minden valószínűség szerint - fekete betűkkel kerül majd be a nagyvállalat évkönyvébe, ugyanis 621 millió forintos veszteséget mutatott a mérleg.

- Nem mondható a magánkézbeadás mintapéldájának a Gyulai Húskombinát esete. Valójában mikor is kezdődött ez a folyamat, milyen állomásai voltak, míg elérkeztek a mához?

- 1993 késő őszén írták ki a húskombinátra az első privatizációs pályázatot. Az Állami Vagyonügynökség eredményhirdetésében a Pick Szeged Rt-nek adta oda a többségi részvényt, de a Pick - a döntést követően - valamilyen oknál fogva visszalépett a vételi szándékától. Ezután több hónapos hallgatás következett, majd 1994 júliusában a vagyonügynökség meghirdette a nagyüzem gyorsított privatizációs pályázatát, ennek határideje szeptember 14-én zárult. A szakszervezet a gyorsított privatizációs eljárás alatt azt értette: néhány héttel a pályázat lejárta után dönteni fognak. Ez sajnos nem így történt. Szeptember 14-e és november 8-a között elég hosszú idő telt el. Mégis ekkortájt úgy tűnt, jó szakmai befektetőt sikerült találni a Lutz AG - Landhof GmbH német-osztrák konzorcium személyében. Ám innentől kezdve nagyon-nagyon furcsa csavart vett a történet. Máig sem egészen tisztázott okokból visszalépett a német-osztrák csoport a vételi szándékától, ezzel a szakszervezet által remélt, hosszú távon biztosnak tűnő befektetői hajó elúszott. Hiszen nem csak piacot hozott volna ez a megoldás, hanem 650 millió forintos tőkeemelést és újabb beruházásokat is. Az akkor súlyos - ma még súlyosabb - állapotban lévő cég minden bizonnyal kilábalhatott volna nehéz helyzetéből.

- Mit tett közben a szakszervezet?

- A húskombinát privatizálása ugyan nem a mi feladatunk, de mindent megpróbáltunk. Levelek tömege bizonyítja, hogy sürgettük az ÁVÜ-t. Lebegtetett állapotban volt a nagyüzem, ez pedig a munkavállalók szempontjából talán a legveszélyesebb. Mígnem 1995 január 25-én az Állami Vagyonügynökség - a Lutz AG visszalépése után - döntött, és legnagyobb hitelezőnknek, az Országos Kereskedelmi és Hitel Banknak adta a többségi részvénytulajdont.

- Mi lett a sorsa az ÁVÜ-nél lévő 25,9 százalékos kisebbségi részvénycsomagnak?

- Ez a Gyula Meat Invest Konzorciumé lett, nagyon előnyös feltételek mellett. Itt kell elmondani azt is, hogy a vagyonügynökségtől szokatlan módon, rendkívül gyorsan zajlott le ez a részvénycsere. Ennek furcsasága abban is rejlik, hogy erre a kisebbségi részre elsőként a többségi részvényes, a Kereskedelmi Bank nyújtotta be az igényét két héttel a többségi részvénycsomag megszerzése után. De az Állami Vagyonügynökség azzal utasította ezt az ajánlatot vissza, hogy ha átveszi az irányítást az új tulajdonos és a működésével meggyőzi az ÁVÜ-t, akkor visszatérhetnek a kérdés megtárgyalására.

- Ha jól tudom a vagyonügynökségnek ez a döntése egybeesett a Gyulai Húskombinát szakszervezetének meglátásával is, miszerint a blokkoló többség (75 százalékon felüli részvénytulajdon) Kereskedelmi Bank által történő megszerzése nem indokolt...

- Így igaz. Levélben jeleztük is mind az ÁVÜ, mind a bank felé. A mozgástér a blokkoló többségű banki tulajdon esetén nagyon nagy mértékben beszűkült volna. Korábban a szakszervezet jelezte az ÁVÜ-nek, hogy milyen pontokat vegyen figyelembe munkaügyi szempontokat a magánkézbeadásnál. Itt elsősorban létszámról és foglalkoztatás-politikáról van szó. Fékeket szerettünk volna beépíteni a munkavállalók védelmében. Sajnálattal tapasztaltuk: a vagyonügynökség nem képviselte megfelelően ezeket a szempontokat a Kereskedelmi Bankkal folytatott tárgyalások során. Ezért a felelősség az ÁVÜ-t terheli.

- Hogyan ítéli meg a szakszervezet az elmúlt évet, benne a 621 milliós veszteséggel?

- Nem volt törvényszerű, hogy idáig jutott a cég, az Állami Vagyonügynökséget és az igazgatóságot felelősnek tartjuk a fekete évért. S ha csak arra emlékszem vissza, hogy 1991-ben több érdeklődőnk volt, és akkor az üzemért 1,2 milliárd forintos ajánlatot tettek... Bizonyos erők - köztük a politika is - beleszólt a húskombinát életébe, ami többek között a vezérigazgató elűzésével járt éppen négy évvel ezelőtt. Egyes érdekcsoportoknak szándékában állt tönkre tenni és minél olcsóbban megszerezni a kombinátot. A tönkretétel sikerült, az olcsó eladás is megtörtént. Rossz ez az államnak, mert kevés privatizációs bevételt látott, közben munkahelyek forogtak/forognak veszélyben, a keresetek pedig erősen visszafogottak. A szakszervezet természetesen nem akarhat mást, mint hogy termeljen a cég, legyenek piacai, hogy jól keressenek az emberek. Abban, hogy idáig jutott a cég, a melósok nem hibásak! Ilyen veszteségtömeget még egyszer nem tudna elviselni a Gyulai Húskombinát és remélem nem is kerül sor hasonló mértékű veszteségtermelésre.

- Hogyan értékeli a szakszervezet a május 29-ei közgyűlésen történteket, az új igazgatóság és felügyelő bizottság összetételét?

- A neveket ismerjük, szakmailag pedig elválik, hogy ez az igazgatóság mennyivel felkészültebb, mint előző volt. Majd lakva ismerjük meg egymást, kérdés: a szakszervezeti törekvéseket hogyan fogadják. Bizonyos vagyok benne, mindent megtesznek a veszteségtömeg csökkentése érdekében. Az év végén talán már meg lehet ítélni munkájukat, mert a számok - mint mindenkor - önmagukért beszélnek. Ebben az évben a nyereség kizárt, reálisan úgy tűnik: kis veszteséget fog a mérleg mutatni. De ez a tőkeemelés mértékén és a finanszírozás mikéntjén múlik elsősorban.

- Az üzemi-tanácsi-választások után vagyunk. Mik a legfőbb tapasztalatok, milyen eredmények születtek?

- A Gyulai Húskombinátban 13 fős üzemi tanácsot kellett választani az elkövetkezendő három évre. A szakszervezet tizennégy jelöltet állított, összesen pedig tizenöt jelöltre lehetett szavazni. Kellemes meglepetés volt a választáson résztvevők magas aránya. A szakszervezet jelöltjei egy kivételével megszerezték az üzemi tanács mandátumait. Az első ülésen már túl is vagyunk, ahol kettős jelöléssel elnököt választott a testület a személyemben. A választás eredményének figyelembe vételével történik az ágazati vagyonelosztás. A gyulai szakszervezeti jelöltekre összesen 11.051 szavazatot adtak le, ez kiugróan magas szám, ha jól tudom Szekszárd mögött ezzel az eredménnyel másodikak vagyunk. Tehát nem csak a mandátumok megszerzésében jeleskedtünk, hanem sok szavazatot is hoztunk a HDSZ-nek. Hiszen minden szavazatra szükségünk volt. Ezért külön köszönetet is mondunk minden reánk szavazó kollégánknak.