A húsipar lehetőségei jók

- állítja Dr. Lakos László földművelésügyi miniszter

Amikor 1994 októberében Dr. Lakos László földművelésügyi miniszter interjút adott lapunknak, arról kérdeztük, hogy milyen szerepet kaphat a húsipar az akkor meghirdetett hárommilliárd dolláros exportbevétel teljesítésében. A mostani találkozásunk során felelevenítettük miniszter úrnak a korábbi beszélgetésünket, aki jóleső érzéssel nyugtázta, hogy szóba hoztuk a kétkedéssel fogadott programját, amely korábban teljesült, mint azt bárki remélte.

- A hárommilliárd dollár exportbevételi programunk maradéktalanul teljesült - szögezte le dr. Lakos László. Nem igaz, hogy ennek elérése csak véletleneken múlott, hiszen két szám véletlenül nem egyezhet. Fontosnak tartom, hogy ez a siker meghúzott egy választóvonalat az élelmiszergazdaságban: igazolódott a közgazdászok, a pénzügyi kormányzat, és mindenki előtt, hogy érdemes az agrárgazdaságba befektetni.

A nagyobb kivitelt úgy értük el, hogy közben csökkent az import, pedig ezzel őszintén szólva a kemény korlátozás ellenére sem számoltunk. A megnövekedett exportbevételekben, a célkitűzéseink elérésében óriási teljesítménye volt a húsiparnak és a baromfiiparnak. Igaz, hogy komoly segítséget, rendkívül magas támogatást kapott mindkét ágazat. Egyebek mellett vámkedvezményes importlehetőséget biztosítottunk, hogy legyen árualap.

Tarthatók-e az elért eredmények, nem következik-e be visszaesés az élelmiszeriparban, kérdeztük miniszter urat, utalva az idei korlátozásokra, a támogatás elégtelenségére.

- Csak akkor lehet tovább növelni az exportot - hangzott a válasz -, ha a relatíve hatékonyabb ágazatok jutnak ki a külpiacokra. Egyetlen ágazat sem számíthat kiemelt exporttámogatásra. - Már 1995-ben is csökkentettük, az idén pedig tovább csökkentjük azt a durva beavatkozást, amelyet a kormányzat alkalmazott. Ez a folyamat - bár többen nem akarják felismerni - még 1994 őszén kezdődött, s nem a húsipar ellen irányul. Minden ágazatra vonatkozik. Azt szeretnénk elérni, hogy egyes ágazatokban, ahogy növekszik az export, mind hatékonyabban termeljenek.

A hazai termelők túlságosan radikálisnak tartják az exporttámogatások leépítését, külföldi vélemények szerint pedig még mindig magas a támogatás. Érzékelhetően feszült a helyzet, ami nem tesz jót a termelésnek - vetettük ellen. Felvetésünkre Dr. Lakos László azt válaszolta, hogy alkalmazkodnunk kell a nemzetközi megállapodásokhoz.

- Folynak tárgyalások, hogy méltányosabb támogatási keretet kapjunk. Bármennyi lesz is azonban a keretünk, a tárca alapvető célkitűzése, hogy a relatíve hatékony ágazatok fejlesztését támogatja. A sertéshús-export 1995-ben az átlagos exporttámogatás többszörösét kapta és 1996-ban is a legmagasabb mértékben támogatott ágazatok között szerepel. A támogatásnak jövőre az átlagos támogatottsági szinthez kell közelednie...

Végezetül a hazai húsipar jövőjéről kérdeztük miniszter urat, különös tekintettel arra, hogy az ágazatban gyakorlatilag befejeződött a privatizáció, s bizonyos fokig belátható már az európai csatlakozás útja.

- A magyar húsipar lehetőségei jók - válaszolta a szaktárca vezetője-, mert jó minőségű alapanyagot viszonylag olcsón előállító termelőbázis van mögötte, s jelentős a feldolgozó kapacitás is. - Miután a privatizáció lezáródott, remélem, több állami injekciót nem kapnak lerobbant cégek, ami irreálissá teszi a versenyt.

Ha a külön támogatás megszűnik, a termelőért és a piacért folytatott versenyben fog eldőlni, hogy kik az életképesek és kiknek lesz hosszú távon perspektívájuk. Azt remélem, hogy azok a cégek tudnak megkapaszkodni a piacon, amelyek új termékekkel jelennek meg. Erre a szakmának és a fogyasztónak is szüksége van - mondta végezetül Dr. Lakos László miniszter úr.