Vélemények a bérfejlesztésről
A szakmai-érdekvédelmi konferencia jó lehetőséget teremtett arra, hogy a
résztvevők véleményt mondjanak különféle kérdésekről, és persze tájékozódjanak
az ágazat és egyes cégek helyzetéről. A tanácskozás szünetében, illetve a
hazaindulás előtt kötetlen beszélgetéseken lehetett „kitapogatni", hogy ki mit
is
gondol igazán az érdekvédelem súlyponti kérdéséről, a béremelésről. Megkértünk
néhány kollégát, hogy az idei bértárgyalások tapasztalatairól, illetve a jövő
évi
elképzelésekről osszák meg a gondolataikat a Húsos olvasóival. Íme egy csokor a
riportermagnó által rögzített véleményekből.
Jenei Tamás (Pick Szeged): Várakozással néztünk az idei esztendő elé. 20
százalékos béremelést sikerült az év elején nyélbe ütni a munkáltatónkkal, ami a
várakozásnak tulajdonképpen megfelelt.
A jövőre nézve kezdenek körvonalazódni a kormány gazdaságpolitikai
elgondolásai. A béremelés várható mértékéről konkrét adatot még nem tudok
mondani, de mi a reálbér szintentartásához mindenképpen szeretnénk
ragaszkodni. Ismerve a Pick piacorientáltságát, a dolgozók bizonyos mértékű
reálbér-növekedést várnának. A tényleges béremelés hosszúnak ígérkező
tárgyalás-sorozat eredménye lesz majd. A tárgyalásokat a közgyűlés előtt szoktuk
elkezdeni, februárban, ez a gyakorlat nálunk.
Horváth Jenő (Zalahús): Részleges béremelés volt nálunk az idén, mindenkire
nem vonatkozott. Különös helyzet van ugye, talán mindenki tudja a szakmában,
hogy nálunk az MRP révén a dolgozók jelentős mértékben tulajdonosai is a
cégnek. A Zalahúsnál az az ars poetica, hogy a jövőt kell építeni. Maga a
béremelés egy kicsit hátrébb szorul, mert komoly fejlesztések előtt állunk és
ahhoz a pénzt elő kell teremteni, egy részét a munkabér megtakarításával.
A keresetek nem rosszak, de sok túlmunkával érik el az emberek, ami
vitathatatlan. Most annyi a munka, hogy lehet keresni. Túlzásnak tűnik, hogy
jövőre a bérek emelkedése elérheti az inflációt, mert erre az országban csak
kevés
cégnél képesek. Egyébként most 150 fővel növeltük a létszámunkat, ezer főnél
több embert foglalkoztat a cég. Természetesen sokan elégedetlenek az elmaradt
béremelés miatt.
Vadász Lajosné (Húsnagyker): Az idén átlag 20 százalékos bérfejlesztés volt a
cégünknél. A fórumon azt javasoltam, hogy a HDSZ 1997-re 30 százalékos
bérkövetelést fogalmazzon meg, mert jövőre javítani kellene a béreken.
Megítélésem szerint a Húsnagykernél a bérek középszinten vannak az iparág
átlagához képest. Azért mertem a 30 százalékot kimondani, mert saját magamat is
meg akartam erősíteni, hogy ebbe belevágjunk. Egy éve foglalkozom közvetlenül
ezekkel a kérdésekkel, de írásban megfogalmazott bérkövetelést nem láttam, nem
találtam. Nagyon tetszett az a vita, amit a HDSZ jövő évi bérköveteléséről, a
célszerű szakszervezeti magatartásról folytattunk. Ha sikerül a korábbinál
jobban
előkészíteni az 1997. évi bértárgyalásokat, akkor ha nem is érünk el 30
százalékot, 25 százalékban mindenképpen reménykedem.
Csereklei Sándor (Szekszárd): Az idei bérfejlesztéssel elégedettnek kellene
lennem, mivel a legkeményebb eszközzel, a végsőkig harcolva értük el. (Éves
szinten 18 százalék - szerk.) Úgy gondolom, hogy ez a maximális, vagy ahhoz
közeli fejlesztés volt, tekintettel a cég helyzetére is. De a bérek még így is
nagyon
alacsonyak.
A jövő évet illetően a vitában én fogalmaztam meg a legkeményebb követelést,
egy 37-38 százalékos béremelést. Mivel én egészen lentről jöttem, egy egyszerű
betanított munkás vagyok, s tudom, hogy milyen nagyok a gondok, szükség volna
arra, hogy a bér legalább a létminimumhoz elegendő legyen.
Nagy probléma számomra, hogy ami a felsőbb szakszervezeti vezetésben
történik, az nem jut el a tagsághoz. Nagyon minimális információ jut el, és
szakadékot érzek a vezetés és a tagság között. Sajnos ez igaz visszafele is.
Ezért
nehéz közös álláspontot kialakítani a bérek tekintetében is.
Bordás János (Solami Rt.): Több fordulós bértárgyalások zajlottak az idén a
Solaminál. Hosszas alkudozás után sikerült elfogadható bérmegállapodást kötni,
20 százalékos bérszínvonal-növekedést értünk el. Ez nem ment simán, mivel a
cég elég súlyos likviditási gondokkal küszködött.
Most megint sajátos helyzetben vagyunk, mert a napokban tulajdonosi változás és
vezetőcserék történtek. Egyenlőre nem látunk tisztán, nem tudjuk, hogy mi
várható. Nekem, mint az üzemi tanács elnökének, az a véleményem, hogy a
munkahelyi béke megteremtésében a munkáltatónak az az érdeke, hogy a
munkahelyen munka folyjon, normálisan dolgozzanak az emberek. Ehhez
azonban a munkáltatónak meg kell teremteni a feltételeket.
Én úgy érzem, hogy jövő évre a minimális 22 százalékos bérszínvonal-növekedés
elérhető. De jelzem, hogy ezt csak a minimális mértéknek szeretnénk tekinteni.
Előreláthatólag mi sem 22 százalékkal indulunk, bár nem akarunk irreális
követeléssel előállni. Egyszerűen úgy érzem, hogy lejáratjuk a szakszervezet
tekintélyét is, ha irreális követeléseket állítunk fel. A jövőt illetően még nem
látunk minden tényezőt, számolni kell változásokkal is.