A csatlakozás rögös útjai

Interjú Vajda Lászlóval, az FVM főosztályvezetőjével

Hazánk 2002-re az Európai Unió (EU) teljes jogú tagságot jelentő státuszát kívánja elérni. A magyar élelmiszergazdaság számára nem csupán előnyöket jelent a tagság, de komoly kihívásoknak is meg kell felelni valamennyi szereplőnek. Az előttünk álló három szűk esztendőben a legnehezebb tárgyalásokra éppen az agrárágazatot érintő kérdésekben kell számítani. Folytatva a megkezdett sorozatot, Vajda Lászlót, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) európai integrációs főosztályának vezetőjét kértük meg, hogy a csatlakozási tárgyalások résztvevőjeként tájékoztassa a Húsos olvasóit az integráció menetrendjéről. Mi a magyar delegáció csatlakozási stratégiája? - kérdeztük bevezetésként a szakembertől.

- A tárgyalások megkezdése előtt a magyar kormány kidolgozta - az agrárágazatra vonatkozóan is - a tárgyalások stratégiáját. Magyarország 2002. január elsejei belépést céloz meg, ami azt jelenti, hogy az agrárágazat a belépés pillanatától teljes körűen integrálódna az Európai Unió belső agrárpiaci folyamataiba. Ez rendkívül nagy kihívást jelent az agrárágazat szereplői számára, mégis azt gondoljuk, hogy a várható előnyök meghaladják a kockázatot. Tehát nem célunk az, hogy az unióba történő belépésünk után a magyar agrárgazdaságot továbbra is egy belső határ válassza el a többi tagország piacától. Olyan belső határ, amelyen állat- és növény-egészségügyi vizsgálatokat kellene elvégezni, vagy ahol továbbra is a kereskedelmet különféle korlátozó intézkedésekkel, kvótákkal szabályoznák. Mindez persze azt jelenti, hogy a magyar termékek minden korlátozás nélkül eljuthatnak az EU tagországok polgárainak asztalára. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a belépésig fel kell készülni a belső piaci követelmények teljesítésére. Arra kell törekednünk, hogy a sok-sokezer jogszabály közül minimális legyen azon jogszabályok száma, ahol az alkalmazást illetően átmeneti felmentést kérünk a belépés után.

- Milyen jogszabályokról van szó?

- Nehéz erre most pontos választ adni, ugyanis az Európai Unió a mezőgazdasági tárgyalásokat két menetben kívánja lefolytatni. Tavaly szeptember végén kezdődött a hat fordulóból álló, a közösségi joganyagot átvilágító tárgyalássorozat. Ezek közül lefolytattuk a gabona, a zöldség-gyümölcs és az olajos magvak piacszabályozásának átvilágítását célzó megbeszéléseket. A második fordulóban az állategészségügyi szabályozás volt terítéken. A nagyságrendek érzékeltetésére elmondanám, hogy ezen a területen csaknem hatszáz jogszabályhoz kell igazodnunk, amelyek a legkülönbözőbb témakörökre is kiterjednek. Így például az élőállat forgalmazás rendjére, az állati termékek importjára, az állatok jelölésére vonatkozó előírásokra, az állattartás körülményeinek meghatározására és sorolhatnám tovább. December közepén került sor a harmadik nagy témakör első multilaterális találkozójára, amelyen a csatlakozni szándékozó öt plusz egy jelölt tagország - Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Észtország és Ciprus - képviselői ültek asztalhoz az Európai Bizottság képviselőivel. Ezen a találkozón az EU közös vidékfejlesztési politikájáról, valamint az EU közös mezőgazdasági garanciális és orientációs alap működéséről kaptunk tájékoztatást. A harmadik fordulóban nekünk kellett számot adnunk arról, hogy az adott témakörben hol tart a magyar agrárgazdaság az EU szabályozás átvételében, továbbá milyen lépéseket kíván tenni a csatlakozás napjáig. S azt is megfogalmaztuk, hogy mely területeken kérünk átmeneti időt a szabályozás bevezetéséhez. Az eddig lezajlott átvilágítás során a gabona, az olajos magvak, a zöldség-gyümölcs szektor esetében kilenc jogszabálynál jeleztük az átmeneti felmentés iránti kérelmünket. Az állat-egészségügy területén hat ilyen témakört jeleztünk.

- Mondana néhány konkrét példát?

- Az állat-egészségügyi hat kérésből három a már említett állatvédelmi előírásokra vonatkozik. Tekintettel arra, hogy az EU-ban igen részletesen szabályozzák, hogy az állatokat - például a tojó tyúkokat, vagy a borjakat - milyen ketrecben, mekkora térben tarthatják. Ilyen előírásaink nekünk egyelőre nincsenek, az EU előírásoknak való megfelelésre tehát átmeneti időt kell kérnünk. De tudunk olyan példát is említeni, amelyben a magyar szabályozás szigorúbb az európaiénál: bizonyos szaporítóanyagok importjához részletesebb állatorvosi bizonyítványok szükségesek nálunk, mint az EU- ban. Szeretnénk ezeket a szigorúbb előírásokat a belépést követően is fenntartani. A gabona területén az átmeneti kérelmek például az öntözéses területek növeléséhez szükséges nemzeti támogatások megtartására vonatkoztak, vagy arra, hogy melyik időszakban kezdődjenek meg a búza intervenciós felvásárlásai. S azt is megtárgyaljuk, hogy a támogatott durumbúza vetésterületét milyen nagyságban határozzuk meg. A későbbi tárgyalások során kitérünk arra is, hogy milyen bázis időszakot vegyünk figyelembe a kompenzációs kifizetésekhez. A kéréseinket egyébként az EU tudomásul vette. A zöldség-gyümölcs szektornál a fő gondunk abban mutatkozik, hogy az Európai Unióban a termelőkhöz a támogatások az úgynevezett termelői szervezeteken (tész) keresztül jutnak el. A tészek működését az unióban részletesen szabályozzák. Ez a jogi háttér várhatóan csak jövőre áll rendelkezésre, s a hátralévő két év kevés e szervezetek teljes körű kialakításához. Ezért jeleztük, hogy a tészek létrehozatalához anyagi segítséget is kérünk az EU-tól.

- Mi az oka annak, hogy a harmadik fordulóban csak kis számú, vagy egyetlen egy kérdésben sem kérünk átmeneti időt?

- Úgy gondoljuk, hogy a vidékfejlesztéssel, illetve az európai mezőgazdasági pénzügyi alappal kapcsolatos előírások átvételére fel kell, és fel is tudunk készülni. Itt hatalmas pénzekről van szó, több százmilliárd forintra számít Magyarország, így anyagi érdekünk is az, hogy amikorra belépünk, nálunk is működjenek azok az intézményhálózatok, kifizető ügynökségek, amelyeken keresztül az EU eljuttatja a támogatásokat a gazdákhoz. Elemi érdekünk, hogy ne kérjünk átmeneti szabályozást, mert az azt is jelentené, hogy a támogatások egy részéhez nem jutunk hozzá.

- A földművelésügyi tárca immár a vidékfejlesztésért is felelős, ami azt jelzi, hogy - akárcsak az Európai Unióban - a mezőgazdaság és a vidékfejlesztést együtt, komplex módon kezeli a kormány. A strukturális alapból azonban csak úgy jutunk támogatáshoz, ha regionális fejlesztési koncepcióval rendelkezünk. Van-e ilyen koncepciónk?

- Az országos területfejlesztési törvény megadja ehhez a koncepcióhoz az alapokat. Annak érdekében, hogy Magyarország felkészüljön a strukturális alap támogatásainak lehívására, az EU úgynevezett előcsatlakozási alapot hoz létre, amelyhez 2000. január elsejétől férhetünk hozzá. Az alap felhasználási céljai csaknem azonosak a strukturális alap céljaival, másrészt a felhasználás mechanizmusát is úgy kell kialakítani, hogy az EU-konform legyen. Ebből az alapból évi mintegy 15 milliárd forintot hívhatunk le a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, és a vidék fejlesztéséhez. Mindebből az is kitűnik, hogy kényszerpályán mozgunk, már ami a jogi és intézményi rendszer kialakítását illeti. Nagy erőkkel folyik a felkészülés, miként a mezőgazdasági és vidékfejlesztési terv hét éves periódusra szóló elkészítése is, mivel az előcsatlakozási alaphoz e nélkül a terv nélkül nem férünk hozzá. Ebben a tervben meg kell határoznunk azokat a prioritásokat is, amelyekhez EU támogatást kérünk.

- Mi lesz a témája a további három átvilágítási fordulónak?

- A negyedik fordulóban a szarvasmarha, a tej, a sertés, a baromfi piaci szabályozását tárgyaljuk meg. Ezt követően - csak fő vonalakban - a bor, a cukor, a dohánypiac szabályozását tűzzük napirendre, majd a növény egészségügyi szabályozást tárgyaljuk meg. Így a közös agrárpolitika valamennyi témája napirenden lesz. Az átvilágítási tárgyalások után kell a tárgyalási dokumentumokat összeállítanunk, amelyekben már konkrétan, pontosan, tételesen le kell írnunk, hogy az általunk tárgyalást igénylőnek tekinthető témákban mely EU jogszabályról van szó, mi a magyar probléma lényege, milyen megoldást javasolunk, hány éves időtartamú átmenetet kérünk. A kvótás kérdésekben pedig azt kell tisztáznunk, hogy milyen bázis időszak alapján mekkora kvótát kérünk. A pontos, tételes, pozíciós dokumentumok elkészítésére csak a teljes átvilágítási tárgyalás sorozat után kerül sor, tehát nyár végére, kora ősszel állnak össze a dokumentumok, Így jó esély van arra, hogy még az ezredforduló előtt megkezdődjenek az érdemi csatlakozási tárgyalások. Az időpont azonban attól is függ, hogy az EU a saját agrárpolitikájának a jövőjéről szóló vitáját befejezi-e március végéig, s az Agenda 2000-ről, azon belül az agrárreformról a szükséges döntéseket meghozza-e. Ha ezek a döntéshozatalok késnek, a magyar érdemi tárgyalások kezdete is eltolódik.

- Eldőlt-e már az a kérdés, hogy a kvótarendszer kialakításához mely évek termelési eredményeit vesszük alapul?

- Még nem. Az átvilágítás során csak odáig jutunk el, hogy Magyarország számára szükség lesz a bázis területek és kvóták meghatározására. Majd a tárgyalási dokumentumban kell leírni, hogy ezek megállapítását milyen elvek alapján tartjuk indokoltnak. Erre az EU természetesen válaszolni fog. A mai gondolkodásunk alapja, hogy az előző bővítési tárgyalásoknál a belépést megelőző évek képezték a bázis időszakot, de ez az ő esetükben alkalmazott gyakorlat volt, s nem jelenti azt, hogy a mi esetünkben is így kell eljárni. A magyar álláspontot azonban csak ez év őszére kell kialakítani.

- Ön szerint elfogadja-e az EU az Agenda 2000 agrárreform elemeit, vagyis lesz-e március végéig megegyezés?

- A viták még széles körben folynak, s bizonyos létkérdésekben azonban már formálódik az egyetértés a tagországok között. Bárkit megkérdezünk, mindenki optimistán nyilatkozik abban, hogy március végére megszületnek a megállapodások.

- Az EU mereven ragaszkodik ahhoz, hogy az új tagországok a teljes jogrendszert átvegyék, s egyetlen egy korábbi csatlakozási tárgyaláson sem igen sikerült az újonnan belépőknek jelentős változtatást elérniük… - A mi esetünk más, mint a korábbi belépőké. Ausztriának, Svédországnak és a többieknek egy fordulóban kell a csatlakozási tárgyalásokat lefolytatniuk, nekünk két forduló áll rendelkezésre. Kétségtelen, hogy az éghajlati viszonyokból adódó eltérések miatt sikerült csak átmeneti szabályozást elérniük, s az 1995. évi bővítés óta a strukturális alap öt alappontját kiegészítették egy hatodikkal, az arktikus mezőgazdasági termelés támogatásával. Ez nagy vívmánya volt a svéd és finn tárgyalásoknak.

- Kik vezetik a magyar tárgyalásokat? - A magyar csatlakozási tárgyalások vezetője a külügyminiszter, míg a tárgyalások irányítása, koordinálása a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának a feladata. Az átvilágítási megbeszéléseken az agrártémákért a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felel, az FVM részéről pedig engem delegáltak a kormány tárgyaló küldöttségébe, ahol a társtárcák képviselőivel, szakértőivel együtt dolgozunk.

- Nehéz tárgyalópartner az EU? - Igen. A tárgyalások nagy felkészültséget igényelnek.