Egy felszámolásos akadályverseny állomásai

Az egykor szebb napokat látott szolnoki Solami Rt. két volt vezetője és tulajdonosa, idősebb és ifjabb Zöld Gyula tavaly december óta előzetes letartóztatásban várják sorsuk jobbra fordulását. A beszállítók és a dolgozók arra számítanak, hogy mihamarabb pénzükhöz juthatnak. A helyzetet bonyolítja, hogy a Zöld-birodalmat hitelező Postabank kétes követeléseit a Reorg-Apport Rt. vásárolta meg, ám a Solami és a Reorg között létrejött megállapodást utóbb a felszámolásra kijelölt békéscsabai székhelyű Csabaholding Kft. feltűnő értékaránytalanság miatt megtámadta. Máté Istvánné, a felszámoló cég munkatársa tudósítónkat arról tájékoztatta, hogy az elhúzódó munkaügyi perek miatt még nem nyújtották be az igényt a Bérgarancia Alaphoz. Tekintve, hogy az csak egyszer igényelhető.

A bukás

"Mostanában merész dologba vágtuk a fejszénket: leporoltuk a régi gyártmánylapokat, receptúrákat és húsból készítjük a termékeinket" - idézte a HVG 2001. január 13-ai száma Zöld Gyulának, a Húsosnak adott néhány évvel ezelőtti nyilatkozatát. Ezek a szavak, akárhogy nézzük, kellő optimizmusról árulkodnak. Ebben a cikkben nem tisztünk annak tisztázása, hogy miképpen jutott a jobb sorsa érdemes cég a csúcsról a pokolba, azt viszont feladatunknak érezzük, hogy a felszámolási eljárás legfontosabb mozzanatait sorra vegyük és értékeljük. Arra is választ keresünk, ami a dolgozókat a leginkább érdekli, hogy mikor kaphatják meg jogos járandóságukat. Nekik is több százmillió forinttal tartoznak.

A legolvasottabb gazdasági hetilap cikkírója szerint a honi húsipari cégeknek nem a legértékesebb darabjait megszerző Zöld Gyula vesztéhez a postabankos pénzeszsák bezárulása éppúgy hozzájárult, mint cégvezetési hibák, valamint az, hogy a húsfeldolgozó cégekben a veszteségek ellenére nem emelt tőkét, nem váltotta ki a hiteleit, és a termékek minőségéhez képest nagyon alacsony árakkal jött ki a piacra. A Zöld-birodalom majdnem minden érdekeltsége a kilencvenes évek legvégén adósságokat halmozott fel. Összességében a tétel több milliárdos nagyságrendű volt. A telefonos rendszerek tervezésében és kivitelezésében komoly részt vállaló Fázis Rt. 2,5 milliárd, a szekszárdi Tolna-hús Rt. 900 milliós, míg a szolnoki Solaminak 580 millió forint tőkeösszegű hitele volt a "banknál, amelyik igazán közel állt hozzánk". Ezeket a követeléseket vásárolta meg utóbb a Reorg-Apport Rt.

A felszámolás

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2000. június 13-án jogerős végzésében elrendelte a Solami Rt. felszámolását és felszámolóként a békéscsabai székhelyű Csabaholding Kft.-t jelölte ki. Mint a felszámolási eljárásról készített tájékoztatóból kiderül - ezt Máté Istvánné, a Csabaholding Kft. munkatársa bocsátotta a rendelkezésünkre -: a felszámolást megelőzően már 2000. január 27-én felszámolási kérelmet nyújtott be több hitelező a szolnoki húsipari részvénytársaság ellen. Ezt azonban a cég vezetői két hónappal később, 2000 márciusának végén azért fellebbezték meg, mert vélekedésük szerint a bankot képviselő hitelezőn kívüli csoportok - a dolgozók, a szállítók egy része és a tulajdonosok - hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A Solami Rt. Postabank hiteleit átvevő Reorg-Apport 2000. január 17-én végrehajtást kezdeményezett a szolnoki húsos cég ellen, amelyhez nem sokkal később, március 3- án csatlakozott az adóhatóság is. A kijelölt felszámoló szervezet megállapítása szerint a végrehajtás kezdetekor a Solami Rt. megközelítően kétmilliárd forintos eszköz- főösszeggel rendelkező nagyvállalat volt, miközben adósságállománya elérte az 1,95 milliárd forintot. Ezek nyomán nem meglepő, hogy a 2000. március 7-én lezárult végrehajtás a részvénytársaság teljes vagyonának elvesztéséhez vezetett. A felszámoló tavaly szeptember 5-én kapta kézhez a 2000. július 13-ára vonatkozó jogerős felszámolási végzést, ezután azonnal felvette a kapcsolatot az illetékes szolnoki rendőrhatósággal, valamint a Solami Rt. (Felszámolás Alatt "FA") vezérigazgatójával. A felszámolást elrendelő végzés 2000. szeptember 21-én jelent meg a Cégközlönyben.

A káosz

Az ezt követő felszámolási eljárásban a felszámoló a szükséges iratok átvétele érdekében megkereste a rendőrséget, amely a Solami Rt. iratait korábban, még a felszámolást megelőző feljelentés nyomán lefoglalta. A lefoglalt iratokból és a végrehajtási okiratokból a Csabaholding Kft. tudomására jutott tények alapján, a bíróságon megtámadta az adós (Solami Rt.) és a Reorg-Apport közötti 2000. március 6-án keltezett megállapodását. Ennek indoka a feltűnő értékaránytalanság volt. A HVG értesülése szerint két, két és félszeres áron adta tovább az Ingatlan ’98 Kft. a Solami és a Reorg közötti megállapodásban szerepeltetett ingatlanokat és eszközöket, így a hitelezőt jogtalan előnyhöz juttatta. Mindennek végeredménye a végrehajtásban történő teljes körű vagyonelvonás lett - tudtuk meg.

A felszámolást végző békéscsabai cég több mint hatszáz folyamatban lévő peres ügyet örökölt, amelynek döntő többsége a dolgozók és a kistermelők indította követelés volt. Ezek közel egyharmada máig sem zárult le. A felszámolás alatt lévő cég vezérigazgatója felvette a kapcsolatot a Csabaholding Kft.-vel, ám az iratok felkutatása sok időt vett igénybe, rendőrségi lefoglalásuk csak tovább bonyolította az amúgy sem egyszerű ügyet. Az ezekből adódó nehézségek miatt a tevékenységet lezáró mérleget csak tavaly decemberre sikerült összeállítani. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az adós szolnoki cég már 1999-ben sem készített sem mérleget, sem adóbevallást. A felszámolónak azzal is szembe kellett nézni, hogy a szükséges cégiratok összegyűjtése és feldolgozása azért is problematikus, mert a felszámolás alatt lévő cég hatalmas iratanyagának nagyobbik részét átszállították Szolnokról Ceglédre.

A per

Máté Istvánné arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy a felszámolás kezdetén a ki nem fizetett munkabérek miatt közel háromszáz munkavállaló munkaügyi pere folyt a Szolnoki Munkaügyi Bíróság előtt, és ezek nagy része utóbb a dolgozók pernyertességével zárult. Ám új fejlemény, hogy a munkavállalók egy csoportja ezután újabb munkaügyi pert kezdeményezett.

A Csabaholding munkatársa tájékoztatójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a felszámolás alatt lévő Solami Rt. vezetője által tavaly július 13-án benyújtott 830 millió forintos kötelezettségről számot adó tevékenységzáró mérleg sok hibát és még ennél is több hiányosságot tartalmaz. Ennek egyik oka, hogy az iratok teljes körű feldolgozása az alapbizonylatok hiányában nem történhetett meg, másrészt a több mint gyors végrehajtási eljárás nem tette lehetővé, hogy mindazon vevők "kivezetésre" kerüljenek, akik közvetlenül a végrehajtónak teljesítettek. Mindezek fényében - állítja a felszámoló - 275 millió forintos vevőkövetelés nem a valóságnak megfelelő. Máté Istvánné szerint bonyolítja a helyeztet, hogy a mérlegben szereplő 7,4 millió forint összegű berendezés ténylegesen nem került lefoglalásra, ám ennek ellenére az Ingatlan ’98 Kft., mint árverésen kívüli vevő, ezeket a vagyontárgyakat magához vonta. A le nem foglalt és ténylegesen a Szolnok, Vágóhíd utca alatt található eszközök kiadása érdekében intézkedett a felszámolást végző cég. És nem mellesleg: a felszámolást végző Csabaholding Kft. a beszerzett iratok alapján csődbűntett alapos gyanúja miatt feljelentést tett az adós cég vezetői ellen.

A követelések

Az idén február elején a felszámolóhoz bejelentett igények szerint annak bejelentett összege 584 és 614 millió forint között mozog. Mindez 490 dolgozót érint, náluk az összeg nagysága 170-200 millió forint között lehet valahol. Ők "A" kategóriás hitelező kategóriába tartoznak. Mellettük, a teljesség igénye nélkül, ezerháromszáz termelőt találni, aki együttesen 140 millió forintra számítanak a felszámolási eljárás lezárulta után. A Csabaholding munkatársától megtudtuk, hogy a bejelentett hitelezők száma folyamatosan változik, ezért az imént említett adatok csak megközelítőek. Ezért a felszámoló arra kér minden az ügyben illetékest, hogy igényük mellé eredeti dokumentumaik másolatát is küldjék meg. Ezt az is szükségessé teszi, hogy a Solami Rt. iratanyaga - a fent említett okok miatt - igen hiányos.

A felszámoló kimutatása szerint a fentiekből kitűnik, hogy a tevékenységzáró mérlegben kimutatott értékek ellenére a felszámolás alá vont cégnek gyakorlatilag nincs vagyona. Ám a felszámoló reméli: az általa kezdeményezett megállapodást megtámadó perekben a bíróság neki ad igazat, és így a vagyon nagy része visszakerülhet a hitelezői igények kielégítésének körébe. Ebben az esetben akár az "F", tehát a sokadik kategóriás hitelezők részleges kielégítése is valószínűsíthetővé válhatna. A folyamatban lévő perek elhúzódása esetén a dolgozói képviselettel egyeztetett időpontban lehetőség lesz az állami bérgarancia igénylésére. Ehhez azonban dolgozói szolidaritásra is szükség van, mert a bérgarancia támogatás csak egyszer igényelhető. Ez azonban nem kevesebbet jelent, mint hogy azok a munkaügyi perek, amelyeket a későbbiekben nyerhetnek meg a dolgozók, már nem remélhetnek kifizetést a Bérgarancia Alaptól.