HÚSOS 2001. IX.évfolyam 3.szám
IPARÁGI
TÜKÖR

Élelmiszerbiztonság felsőfokon

Az új évezred követelményei Gyulán

Az elmúlt években a Gyulai Húskombinát Rt. sokat tett azért, hogy termékei élelmiszer-biztonságát mind teljesebb mértékben garantálja a kereskedelem felé, de elsőrendűen magának a fogyasztónak. Ennek jegyében teljesítették az idevonatkozó ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítványt, de az észak-atlanti katonai szervezet, a NATO szabta beszállítói követelményeit is betartják, sőt megfelelnek a termelési veszélyhelyzetek elemzését átfogó rendszer, a HACCP előírásainak és a higénés elvárásokat összegző SSOPs kritériumainak is. Egyúttal egy angol vevő kérésének eleget téve az Európai Élelmiszerbiztonsági Ellenőrző Rendszer (EFSIS) bevezetését is megkezdték a nagyüzemben, ahol ezzel egyidőben hozzáláttak az Integrált Rendszerű Márkázott Húsprogram (IRMH) megvalósításához is. Minderről Zám András vezérigazgatóval, Kovács Éva kereskedelmi igazgatóval, Pallagi Ferenc termelési igazgatóval, Miskucza Mária minőségbiztosítási vezetővel és Zatykó Józseffel, a keverőüzem alkalmazottjával beszélgettünk.

Botrányok után

Megfelelő szabályozás után minden ellenőrizhető
Zám András, a Gyulai Húskombinát első embere elöljáróban elmondta, hogy az utóbbi néhány év több élelmiszerbotrányt hozott, és ez a fogyasztói gondolkodást is némiképp átformálta. Bizonyos értelemben kimondható az is, hogy többen fordultak el a vörös húsoktól, noha ezek fogyasztása megfelelő ellenőrzés mellett nem jelenthet semmifajta veszélyt. A garantált minőség és élelmiszerbiztonság iránti igény elsőként Nyugat-Európában fogalmazódott meg, amire Magyarországon a gyulaiak az elsők között reagáltak. Zám András az elmúlt évek nevezetesebb botrányait felidézve említést tett az angliai BSE-kórról, amely elsőként 1996-ban ütötte fel a fejét és több halálos áldozatot követelt. Ezt követték a belgiumi dioxinos csirkék, a lisztreriózis, a hormon- és génmanipulált húsféleségek és a tavaly ősszel Nagy-Britanniában jelentkező száj- és körömfájás. - Mindezek megingatták a fogyasztói bizalmat, amire csak egyfajta válasz lehet, méghozzá az élelmiszerbiztonsági rendszer teljes felépítése és következetes betartása - hangsúlyozta a vezérigazgató. Ehhez hozzátette, hogy a történtek azt a képzetet erősíthették: valami nincs rendben a húságazatban, az utóbbi évtizedek "eliparosodása" megtette a maga rossz hatását.

Fordulóponton

- Kétségtelen: az állatok tartási körülményei és takarmányozása az elmúlt fél évszázadban döntő mértékben megváltozott. A mára kialakult helyzetben fordulóponthoz érkeztünk, de a válasz csak az lehet, hogy még szigorúbb követelményeket állítunk fel magunk elé, amit napról napra teljesítünk. Még akkor is, ha ezt a piac rövid távon nem fizeti meg, mert az ezzel kapcsolatos ráfordításaink jóval jelentékenyebbek, mint a bevétel emelkedése. De pontosan tudjuk: közép- és hosszabb távon ez a megmaradás legfőbb záloga az egyre élesedő küzdelemben - jegyezte meg Zám András. Majd egy tavaly nyári történetet felelevenítve elmondta, hogy miután bevezették az ISO 9001-es tanúsítványt és teljesítették NATO által szabott követelményeket, valamint megfeleltek a HACCP és a SSOPs kritériumainak, egy angol vevő új felismerésre döbbentette rá a gyulaiakat.

A neves londoni cég képviselője ugyanis 2000 júniusában Békés megye húsipari fellegvárában arról érdeklődött, hogy a raktárban tárolt - és tetszőlegesen kiválasztott - egy szál kolbászról el tudnak-e neki mindent mondani. Jelesül azt: melyik disznóból készítették, azt mely telepről szállították be, ott milyen tápot kapott és nevelése során az európai szabványoknak megfelelő állatjóléti körülményeket betartották-e? A gyulaiak bevallották: ilyen mélységben és ilyen konkrétan nem tudnak válaszolni a feltett kérdésekre. De az új követelményeknek való megfelelés irányában rögvest megtették az első lépéseket.

Előnyös helyzetben

- Hamar rájöttünk, hogy honi vetélytársainknál előnyösebb helyzetben vagyunk az élelmiszerbiztonság és ezzel szoros összefüggésben lévő integrált minőségirányítás területén - fűzte tovább a szót Kovács Éva kereskedelmi igazgató. Ugyanis a kabai tápon és a tulajdonos, HAGE Rt. öt sertéstelephelyén keresztül a Gyulai Húskombinátban történő feldolgozás felöleli a teljes termékpályát, ahol megfelelő szabályozás után minden ellenőrizhető, ennek eredményeként élelmiszerbiztonság területén minden garantálható. Pallagi Ferenc termelési igazgató kérdésünkre elmondta: a többi üzemhez képest a teljes feldolgozott sertésszám nagyobb részét immár az HAGE telepeiről szállítják be a gyulai nagyüzembe. Itt pedig a táplálkozáson, a tartási körülményeken keresztül egészen a higiénés feltételekig minden előírást be lehet tartani. Zám András vezérigazgató szerint az ilyen módon garantált termékek minőségét és biztonságát először az igényesebbnek és gazdagabbnak számító exportpiacok honorálják, ezek közül is kiemelésre érdemes Japán. Gyulán nem titkolják, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Ellenőrző Rendszerre (EFSIS) ráépítve kidolgozzák az Integrált Rendszerű Márkázott Húsprogramot, amely néhány termék esetén már az év második felére elkészül, de a fő cél az, hogy ezt előbb-utóbb minden, a húskombinátból kikerülő árura kiterjesszék.

Totális ellenőrzés

Ezzel kapcsolatban Miskucza Mária minőségbiztosítási vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy így nem csak a termelés, hanem a teljes húsintegrációra kiterjeszthető az ellenőrzés, és minden ponton, minden paramétert mérni lehet. Ami a késztermék szempontjából döntőnek számít. Ennek gyakorlati megvalósítását is érzékeltette lapunkkal Pallagi Ferenc. Elmondta, speciális azonosítószámmal hagyja el az adott termék a feldolgozó üzemet. (A számsor - egyebek mellett - jelzi, milyen termékről van szó, mely vevőnek megy, és az év hányadik napján gyártották.) Egy kamion 13-14 tonna árut képes szállítani, és ha a vevő az adott termékről bármilyen információt kér, akkor az ellenőrzött, szabályozott, integrált rendszer segítségével - a speciális sorszámok igénybe vételével - két órán belül meg tudják neki mondani a kért adatokat. A rendszer jelenleg 90 százalékban számítógépesített - tudtuk meg -, de feltehetően nem kell sokat várni azzal, hogy teljes egészében az legyen.

Miskucza Mária érdeklődésünkre megjegyezte: a vevő kérdésére a kiszállított készáru alapján mindent bizonyítani kell tudni. Így példádnak okáért azt is , hogy a húst mikor darabolták fel, mikor került hűtőben és ott mennyi volt a hőmérséklet. A kódszámok hosszússága és összetétele - érthető módon - függ attól is, hogy nyershúsról, félkész- vagy továbbfeldolgozott késztermékről van-e szó.

Ám hogy milyen bonyolultságú a rendszer, annak érzékeltetésére Pallagi Ferenc és Kovács Éva azt ecsetelte, hogy a beszállítóikat is rendszeresen, évről évre ellenőrzik, és amelyik nem tudja tartani az előírt élelmiszerbiztonsági és minőségi követelményeket, az kihullik a rostán. Mindennek roppant komoly gyakorlati jelentősége van - világították meg a helyzetet -, hiszen elképzelhetetlen, hogy ne mindig pontosan ugyanolyan minőségű paprikából készüljön egyik legtradicionálisabb és világszerte ismert termékük, a Gyulai kolbász. - Az angol vevő azáltal, hogy elvárja és ellenőrzi náluk az EFSIS követelményrendszerét, majd ennek nyomán átveszi a Gyulai Húskombinát Rt.-től a megrendelt terméket, a teljes felelősséget is magára vállalja az áruért. A korábbiakhoz képest nem elhanyagolható különbséggel: minderre neki megalapozott és mindenre kiterjedő garanciája van - hangsúlyozta a kereskedelmi igazgató. Zám András vezérigazgató értékelése szerint ilyen komplex és integrált rendszer nem sok helyütt található magyar feldolgozó üzemekben, amely mélyrehatóan elemzi a termékpálya minden szeletét, így például azt is, hogy az a kukorica, amely a takarmánygyártás alapjául szolgál, mikor és milyen vegyszeres kezelést kapott. A kérdésre nem mindegy, mi a válasz, mert a végtermék élelmiszerbiztonságáról van szó.

Teljes dokumentáció

Zatykó József keverőmesterként dolgozik a gyulai nagyüzemben. Munkaterülete gyakorlati jelentőségét élelmiszerbiztonsági szempontból aligha lehet kellően hangsúlyozni, hiszen az alap- és félkészanyagok jó része nála kerülnek egybe. Nem mindegy, milyen arányban, milyen minőségben és milyen feldolgozási "előélet" után. Pontosan szabályozott az is, milyen hőmérsékleten tette be a keverőüstbe a termék hozzávalóit, és mindezt nem a nap végén, hanem, ha kell, akkor percről percre dokumentálnia is kell, ami alapvető újdonság a munkakör ellátásával kapcsolatban.

Végül Miskucza Mária minőségbiztosítási vezető érdeklődésünkre elmondta: auditorok ellenőrzik a rendszerek pontos betartását. Majd az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy tudományos eredmények igazolják, a sertéshús soha semmilyen táplálkozási allergiát nem okoz, ami komoly érv a vörös húsok mellett.

Bod Tamás