Önmagához képest
lépéshátrányban a szakszervezeti mozgalom

Bő egy évvel uniós csatlakozásunk előtt és alig néhány nappal a csatlakozásról szóló népszavazást megelőzően rengeteg nyitott kérdés vethető fel az Európai Unióról. Sok más témakör mellett a szakszervezeti tennivalókról, a tagságot érintő feladatokról is keveset tudunk még, pedig az EU-ban komoly hagyományai és eredményei vannak a szervezett érdekvédelmi munkának.

Eltérő gyakorlat

Legutóbbi számunkban Kapuvári Józseffel, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉDOSZ) elnökével arról beszélgettünk, hogy a társadalom egészéhez képest a szakszervezeti mozgalom talán egy kicsit jobb helyzetben várhatja az uniós csatlakozást. Ennek elsődleges oka az, hogy az érdekvédelmi képviselők már a rendszerváltás kezdeti évei óta aktívan részt vesznek a szakszervezetek európai és világszövetségeinek munkájában, így megismerhették a nemzetközi érdekegyeztetési mechanizmusokat. Ennek ellenére a hazai szakszervezeti mozgalom, főleg szervezeti felépítésében önmagához képest jelentős lépéshátrányban van. Kapuvári József szerint ennek legfőbb oka az, hogy a magyar szakszervezeti struktúra nem igazán felel meg az európai gyakorlatnak. Az európai szakszervezeti szövetségek többsége, így például az EFFAT (Mezőgazdasági, élelmiszeripari, hotel, vendéglátás, turizmus és rokon szakmák szakszervezeteinek európai szövetsége) is - melynek az ÉDOSZ már 1991 óta tagja - és az uniós országok szakmai szövetségei is ágazati struktúra szerint épülnek fel. Ez azért természetes és ésszerű, mert csak így tudnak eredményesen együttműködni az ágazati munkaadói szervezetekkel. Ebben az esetben mindenkinek megvan a megfelelő színtű és tényleges jogosítványokkal rendelkező tárgyaló partnere, így a munkaadói és dolgozói érdekellentétek természetes határain belül közvetlenül megköthetők a mindenkire egyaránt vonatkozó megállapodások. Aztán az így megszülető döntések eljuthatnak egészen a kormányzati szintig, ahol, ha szükséges, megtörténhet a megállapodások "szentesítése", megerősítése.

Ágazati modell

Az ÉDOSZ elnöke szerint ezzel éppen ellentétes és ezért nem is igazán tartható sokáig az a hazai érdekegyeztetési gyakorlat, amely a szakszervezeti konföderációk struktúrájára épül. Ennek lényege, hogy az ágazatok érdekeit is a konföderáció szintjén próbálják meg érvényesíteni, amely azután megjelenik az országos érdekegyeztető fórum munkájában. Az európai gyakorlatban értelmezhetetlen ez a forma, mert összemossa az ágazatok, a közszféra és a versenyszféra olykor látszatérdekeit. Azért lehet látszatérdekekről beszélni, mert a gyakorlatban sokszor ténylegesen összeegyeztethetetlen a különböző szakmák érdeke és eltérő érdekérvényesítő képessége. Amennyiben alaposan végiggondoljuk a valós partneri viszonyokat, ebbe nem illenek bele a bizonytalan célok mellett szerveződött szakszervezeti konföderációk. Mindezek alapján az érdekegyeztetés egész menetében az ágazati modellt kell előnybe helyezni és a kormányzatnak is észre kell vennie, hogy az európai szakszervezeti struktúra ez alapján épül fel és működik. Természetesen az országos érdekegyeztetésnek is ehhez kellene idomulnia, hogy az ágazati szerepvállalást erősíteni lehessen, amelyben azért más alapokon meg lehetne találni a konföderációk szerepét is.

Mindez már csak azért is logikus, mert nem lehet a versenyszférában tevékenykedő és gyakran a multinacionális világcégekhez tartozó hazai vállalatoknál dolgozók érdekeit és lehetőségeit összehasonlítani az állami közszféra alkalmazottaiéval. Ez utóbbi esetben a kormány, mint munkaadó jelenik meg, ezért ellentétes érdekeket képvisel. Ebben az esetben is sokkal célravezetőbb lehetne, ha a közvetlen tárgyaló partnerek, például az egészségügy, a pedagógusok, a közlekedés a területüket képviselve próbálnák a saját érdekeiket megjeleníteni. Ugyanígy a versenyszféra ágazati érdekvédelmi szervzetei is jobban működhetnének, ha a saját területük munkaadói szervezetével állnának szemben. Erre a legjobb példa, hogy az országos bérajánlások egyes területeken bizony komoly hátrányba hozzák a versenyszférában dolgozó szakszervezeteket. Nem egy alkalommal a központi ajánlások nélkül sokkal előnyösebb helyi megállapodásokat lehetne kötni, melyet elfogadnak a munkaadók és főleg a multinacionális vállalatok vezetői, hiszen ez a gyakorlat működik az anyavállalatuknál is.

Két oldal

Az ÉDOSZ például tizenhat élelmiszeripari alágazatot reprezentál, tehát sokkal eredményesebb munkát lehetne végezni, ha ugyanezen területek munkaadói szervezeteivel tudna megállapodni, szemben a jelenlegi makró szintű érdekegyeztetéssel. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a munkaadói szervezetek is hasonlóan megerősödjenek, és megfelelő felhatalmazással tárgyalhassanak. Ebbe az irányba mutat, hogy Magyarországon is elkezdődött Phare és kormányzati támogatással az európai normáknak megfelelő, szakmai alapokon szerveződő ágazati érdekegyeztetési gyakorlat kialakítása. Sajnos az előzetesen vártnál lassabban halad a munka. Ez az úgynevezett Ágazati Párbeszéd Bizottság - amely európai szinten is létezik - gyakorlatilag azt jelenti, hogy kétszereplős, vagyis a munkaadók és munkavállalók képviselőiből álló olyan testületek állnak fel, amelyek az adott ágazat szereplőinek életét érintő kérdésekről közvetlenül tárgyalnak, egyeztetnek és végül megállapodhatnak. Ebben a bizottságban a kormányzat csak "külső" megfigyelőként vesz részt, szemben a jelenlegi Országos Érdekegyeztető Tanács gyakorlatával.

Kapuvári József az érdekegyeztetés jövőbeni továbbfejlesztésének tekinti, hogy tavaly a parlamenti választásokat megelőzően harminc szakszervezet együttműködési nyilatkozatot írt alá Medgyessy Péterrel, akkor még miniszterelnök jelölttel. A szakszervezeti képviselők azt várják, hogy az ebben szereplő foglalkoztatási ígéreteket (bérfelzárkóztatás, ágazati munkaügyi kapcsolatok, az uniós csatlakozás várható hatása az egyes ágazatokra, a munkahelyteremtés és így tovább) tekintsék át a felek, a kormány egy éves működése kapcsán. Az aláíró szakszervezetek éppen ezért mielőbb szeretnének leülni a miniszterelnökkel, hogy az ígéret szerinti szakmapolitikai egyeztetést elvégezhessék.