HÚSOS 2003. XI.évfolyam 4.szám
IPARÁGI
TÜKÖR

Profiltisztítás vár a Pick-cégekre

Kovács László a vállalatóriás új vezére

Noha a Miskolci Egyetem gépészmérnöki karán szerzett diploma nem jelent egyenes belépőt a húsiparba, pályakezdőként az ifjú Kovács László mégis a Pápai Húskombinát keszthelyi üzemében dolgozik műszaki és termelési vezetőként hét évet. A fiatalembert génjei vezethették a húsiparba: édesapja húsáruházat vezetett, nagyapja hentes-mészáros volt. Ő maga tagja lett annak a csapatnak, amelyik a nyolcvanas évek elején kidolgozta, miként lehetne baromfihús készítmények piacra dobásával az akkori túltermelést orvosolni. Második diplomamunkájának is ez a témája, precíz szakdolgozatát húsipari szakmérnök diplomával honorálta az egyetem. A rendszerváltásig Pápán műszaki főmérnökként, majd mint termelési és kereskedelmi igazgató dolgozott az amerikai piacon való helytálláson. Ebben a pozíciójában találta a rendszerváltás. Az átalakulás nem érte felkészületlenül: munkatársaival eredményesen vette ki a részét a privatizációból, amelynek lebonyolítása után immáron vezérigazgató-helyettesi titulus szerepelt a névjegykártyáján.

Pápáról Kaposvárra igazolt a Kométa ’99 Élelmiszer-ipari Kft. jogelődjéhez, felvállalva az orosz és az ázsiai piaci anomáliák miatt válságba került cég menedzselését. A tönk szélén egyensúlyozó vállalatot újból fel kellett építeni. Ma is büszkén veti fel, hogy a válságmenedzselés az ő idejében nem vált a létszámleépítés szinonimájává, a csődközeli állapot idején is megmaradt a kilencszáz dolgozó munkaviszonyának jogfolytonossága. A spanyol és olasz feldolgozók körében valószínűleg nem lehetett a legnépszerűbb ember, hiszen irányvonala mentén új termékeket dobtak a piacra, amelyekkel ezeket a nyugat-európai országokat igyekeztek bombázni. A cég tulajdonosi átrendeződését követően is az élen maradt, kézben tartva az új név piaci bevezetését. Az újabb, immáron erre az évre datálódó tulajdonosváltás után viszont már nem jött ki új főnökeivel. Noha, amint mondja, a barátság köztük töretlen maradt, a vállalat jövőjét meghatározó szakmai kérdésekben nem tudtak megegyezni, ezért felállt székéből. Nem kellett sokáig petrezselymet árulnia, több invitálást meghallgatva az Arago-csoport ajánlatát fogadta el, így másfél hónapja ő a Pick vállalatbirodalom feje.

- Hagyott otthon magáról fényképet, hogy megismerjék, ha arra jár?

- A családom az évek során kénytelen volt megszokni, hogy állandóan úton vagyok. Kaposvárra is csak az utolsó években költöztünk át, előtte hétvégeken ingáztam. Most is heti ciklusokban szelem át az országot. A családom visszaköltözött Pápára, feleségem ott vezeti sportruházattal foglalkozó cégét, fiam agrárvonalon, menyasszonya az élelmiszeripar területén kereskedők.

- Volt honnan örökölniük, hiszen az apjuk által vezetett vállalatoknak is több piacra sikerült annak idején betörniük. Most a legnagyobb feladata talán az, hogy az uniós csatlakozással megnyíló magyar piacot védje meg a nyugat-európai versenytársaktól.

- A csatlakozás valóban nagy kihívást jelent, hiszen be kell látnunk, hogy a nyugati cégek nálunk jóval fejlettebb technológiával, hatékonyabban működnek. A Pick-csoportra is átszervezés vár. Megbízatásom szerint a vállalatot úgy kell átalakítanom, hogy cégei egymást erősítve megállják a helyüket a versenyben. A Picknek olyan erős csoportot kell alkotnia, amely a belépést követően is őrizni és javítani tudja pozícióit. Ehhez a hatékonyság javítására van szükség, az eddiginél költségérzékenyebb gazdálkodást kell folytatni, aminek eredményeképpen reményeink szerint jelentősen javulni fog az egy dolgozóra eső árbevételünk is.

- Gyanút ébreszt abban, aki hallgatja. Az egy főre jutó árbevétel növekedése két módon is elérhető: pénz lesz több vagy dolgozó kevesebb?

- Fel kell térképezni, hogy melyik gyárak teljesítenek gyengébben, majd meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek az eredményesség irányába hatnak. Elsősorban nem létszámleépítésben gondolkodunk. A fajlagos költségeket kell csökkenteni. A Pick-csoport cégei ma 4200 embernek adnak munkát. Ha a piaci részesedésünket sikerül bővíteni, akkor a jelenlegi létszámot megtartva lehetne fejleszteni. Az világosan látszik, hogy bizonyos termelési folyamatokat gépesíteni, korszerűsíteni kell. Óriási tartalékok vannak a profiltisztításban is. Azon tevékenységek körét pedig, amely nem termelnek nyereséget, kis volumenüknél fogva be kell szüntetni.

- Ebbe a kategóriába sorolódhatott a nem is olyan régen lakat alá került makói kolbászgyár is. A találgatásokat megelőzendő elárul valamit a konkrét elképzelésekről?

- Első körben például meg fogjuk vizsgálni, hogyan tudnánk hatékonyabban működtetni a ceglédi üzemünket. Ott jelenleg csak egy egyszerű csontozás folyik. Ki kell dolgozni, hogyan lehet ezt kiegészíteni olyan tevékenységgel, amivel nagyobb árbevétel produkálható. A marhavágások leállításával felszabadult kapacitásnak is feladatot kell találnunk. A strukturális átalakítás mellett pedig új piacokat kell szereznünk itthon és külföldön egyaránt. Köztudott, hogy az európai piacok eléggé telítettek, ezért szondázni kell az ázsiai és a keleti országokat. Az árszínvonal és a hagyományok ismeretében el kell gondolkodni azon, hogy melyik termékeinket tehetnénk azokban a régiókban keresett árucikké.

- A tömegtermékek vagy a delikátok irányába várható elmozdulás?

- Egyértelműen az utóbbi. Mind a Pick, mind a Herz jól csengő név az európai piacon, ahol jó áron csak a márkák adhatóak el. Miután a tömegtermékek piacán árverseny folyik, a Picknek ebbe továbbra sem szabad beszállnia. Amellett, hogy megmaradnak a széles körben kedvelt termékek, a csoportnak a marketingtevékenység erősítésével világmárkáink erősítésére kell törekednie.

- Nemcsak a húsosok figyelnek a Pickre, hiszen a vállalat minden lépése közvetve tízezreket érint. A mezőgazdasági termelők körében például nem örvendhet nagy népszerűségnek. Sok kistermelő pikkel Önre, amiért nem veszi át a felhizlalt sertéseket.

- Már a felvetése is rossz beidegződést sugall. A Pick mindig teljesítette a partnerei felé vállalt szerződéses kötelezettségeket. Miután a vállalat a legnagyobb húsipari cégcsoport az országban, sokan egyedül tőle várják a sertésválság megoldását, ami enyhén szólva is túlzás. Sok termelő azt várja, hogy a térség piacán megrendelés nélkül megjelenő sertéseket korlátok nélkül, jó áron átvegyük. A Pick nehéz piaci viszonyok közepette is nagy szerepet játszott a túlsúlyos sertések feldolgozásában, pedig azok még az állami támogatás mellett is drágábbak voltak, mint amit a piac megengedett volna. Messze túlteljesítettük azokat az elvárásokat, amelyeknek tisztán piaci körülmények között kellett volna eleget tennünk.

- Korábbi állásaiban már szerzett tapasztalatokat arról, miként lehet szót érteni a tulajdonosokkal. Mekkora mozgásteret kapott az Aragotól?

- Köztudott, hogy az Arago egy rendkívül agilis befektető, mindenekelőtt az árbevétel és az üzemi eredmény növelését határozta meg vezérelvként. A szerződéskötéskor ezt tisztáztuk, megállapodtunk abban, hogy szakmai kérdésekben teljhatalmat kapok.

- Meddig is szól a megbízatása?

- Nehéz megjósolni. A húsipar hatalmas átalakuláson megy keresztül a következő időszakban, nagyon nehéz tervezni. A Pickre mindig jellemző volt az, hogy hosszútávon gondolkodott, kiszámítható üzletpolitikát folytatott. Megbíztak egy feladattal: ezt a cégcsoportot strukturálisan át kell alakítani. Az eredményesség megítélése már a tulajdonosok kompetenciája.

B. Papp László