Magas fordulatszámon az érdekvédelem

Forró nyár a húsiparban

Mozgalmas nyarat tudhat maga mögött idén az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége, s ezen belül a Húsipari Dolgozók Szakszervezete. Mindkét szervezet elnöke Kapuvári József, akivel nem csupán az ágazat igen nehéz gazdasági helyzetéről, hanem az érdekérvényesítés eredményeiről is szót váltottunk. A nyár botrányoktól sem volt mentes, gondoljunk csak a szeptemberben lezárult Ringa- ügyre, vagy a sertésfelvásárlás körül kialakult piaci egyensúlyi zavarokra. A munkavállalói érdekképviseletnek mindezek mellett a hazai és a nemzetközi kapcsolatok ápolására is gondot kellett és kell a jövőben is fordítania.

A húsipar helyzete ezen a forró nyáron sem stabilizálódott, augusztus végére kiürült a szubvenciós kassza, amelynek elvileg szeptember 30.-áig kellett volna kitartania. Mindezt tetézte az is, hogy hiába adott a kormányzat az ágazatnak az év folyamán több milliárd forint exporttámogatást, mégsem stabilizálódott a piaci helyzet. A cégek jövedelmezősége nem javult, s nem bizonyult igazán sikeresnek a kormányzati erőfeszítés, aminek az lett volna az elsődleges célja, hogy a húsipar pozícióit a csatlakozás előtti évben megszilárdítsák. Szubvenciós viták zajlottak a szakmán belül is.

2003. fekete év

A sertéstartóknak is bizonyára igazuk van akkor, amikor azt nyilatkozzák, hogy fekete évük a 2003-as esztendő. De a húsipar sem mondhat mást, hiszen bármennyire is nehezen hihető, de a feldolgozóipar a termelőkkel együtt sír és nevet. Adódik ez a mára kialakult ágazati struktúrából is. Ma Magyarországon 1,5-2 millió sertést fogyaszt el a belpiac, s ha ennyit levág a húsipar, akkor a magyar lakosság ellátása készítményből, tőkehúsból garantált. Évek óta 5-6 millió vágósertést állítanak elő a gazdák, tehát a különbözetet a külpiacon kell eladni. Ha ennek feltételei nem adottak, akkor nincs szükség ennyi sertésre, termelőre és feldolgozó kapacitásra. Ez utóbbival kapcsolatban Kapuvári József elmondta, hogy a feldolgozóipar szerkezete sem igazán versenyképes az uniós piacon, mivel viszonylag kevés olyan vágóhíddal rendelkezünk, amelyik megfelel az uniós követelményeknek. Valamennyi helyen megteremteni az előirt feltételeket óriási összegekbe kerülne, és felesleges is. A vágást úgy kellene megszervezni, hogy néhány üzembe kellene koncentrálni a munkát, a feldolgozás már folyhat decentralizáltan.

A szakszervezeti vezetők úgy látják, hogy az előbb elmondottakon kívül, a húsipar is több problémával küzd. A magyar cégek a nyugati versenytársakéhoz képest alultőkésítettek, s az elmúlt években nem tudott kitermelődni az a profit még a jobb cégeknél sem, amiből azt a színvonalú fejlesztést, ami Európában és a világ más fejlett országaiban végrehajtanak, meg tudja tenni, és lépést tudjon vele tartani. Nyugaton 3-4 év alatt lecserélik a technológiákat. Nálunk a tízéves technológia is modernnek számít. Ami pedig az ipari struktúrát illeti, a fejlettebb országokban a vágó- és a feldolgozóipar két külön szerveződés. Nálunk a "kombinát" jelleg a meghatározó, mindent egy cégen belül csinálunk, s ez sem a hatékonyság irányába hat. Az átalakulás a jövő feladata, miként a termelői kapcsolatok megerősítése is. Az alapanyag termelés körül állandó vita folyik a szakmán belül, hiszen a sertéstermelés az unióban nem támogatott. Mindig a piaci kereslet szabja meg az árat, s ennek megfelelően mozog a vágósertés termelés. Az idei évben is voltak viták, gondoljunk csak a Ringa által indított perre a Vágóállat- és Hús Terméktanáccsal szemben. Az ipar tehát kettős szorításban volt - egyrészt a sertéstartók oldaláról, másrészt a kereskedelmi láncok részéről - s eléggé furcsa helyzet és vita alakult ki az árak körül. Ezek a problémák jövőre minden bizonnyal megoldódnak, mivel az EU szabályozás lép nálunk is életbe. Az EU-ban pedig ilyen határozatokat nem lehet hozni, a piac szabaddá válik, s az alapanyag-vásárlás is piaci alapokon történik majd. Senki nem szeretné kimondani, s a szakszervezetnek sem ez a dolga, de előbb-utóbb mégis csak ki kell mondani, hogy azok termeljenek sertést, akik eleget tudnak tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket Európa diktál. Az elnök azonban óva int attól a rémálomtól, hogy a hazai húsipari kapacitások leszűküljenek 1,5-2 millió sertés feldolgozására. Kell a gazda, kell a vágóhíd, de hatékony működésre van szükség, jelentette ki Kapuvári József.

Árszervezés a Ringánál

Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb története zajlott Kapuváron a Ringa átszervezésével. Már a múlt év végén, illetve a tavasz folyamán, a bértárgyalásokon terítékre került az, hogy a húsüzem nem nyereséges, pontosabban igencsak veszteségesen termel. Ezért azután nehezen haladtak előre a bértárgyalások a tulajdonossal, a Pick Csoporttal, éppen a Ringán belül kialakult helyzet miatt. Tény, hogy félévkor 840-860 millió forint volt a veszteség, ami augusztus végére elérte az egymilliárd forintot. A tulajdonosok ekkor bejelentettek egy átszervezést, mégpedig csoport szinten. A HDSZ vezetői nem vitatták a számok megalapozottságát, de úgy vélték, hogy ez az állapot átmeneti, hiszen más cégeknél is adódott már hasonló helyzet, de kilábaltak belőle. Az átszervezés megakadályozásához azonban a jog nem ad elegendő muníciót a szakszervezeteknek. Az érdekvédelmi vezetőinek az volt a tárgyalási koncepciójuk, hogy ha már nem tudják megakadályozni az átszervezést, akkor minél kevesebb munkahely szűnjön meg, az elbocsátásra kerülő munkavállalók pedig kárenyhítésként részesüljenek a KSZ -ben rögzítetteken felüli többletjuttatásban. Az EU-ban élő irányelv, miszerint csoportos elbocsátás esetén kötelező a szakszervezettel is tárgyalni, tavaly lépett idehaza is hatályba. Közel egy hónapos tárgyalássorozat után megállapodás született. Sikerült kiharcolni, hogy a Ringa Rt. a Munka törvénykönyvében és a Kollektív szerződésben meghatározott juttatásokon kívül költség szinten 45 millió forint többletjuttatást fizet azoknak a munkavállalóknak, akiknek a kapuvári üzemben (241 fő) és a győri üzemben (60 fő az első ütemben és további 126 fő) csoportos létszámcsökkentés keretében megszűnik a munkaviszonyuk. A többletjuttatás differenciáltan kerül megállapításra és elosztásra, az alábbiak szerint:

1. a) 20 millió forintot egyenlő arányban kell felosztani az elbocsátott munkavállalók között
2. b) további 25 millió forintot azok között kell felosztani, akik legalább egy hónapos végkielégítésre jogosultak és havi keresetük nem haladja meg a vállalati átlagbér kétszeresét
3. c) fenti b) pontban megjelölt körben az egyéni differenciálásnál a vállalatnál eltöltött időt (törzsgárda), az életkort (nőknél 40-, férfiaknál 45 év felett), illetve méltányolható egyéni szociális helyzetet (több gyermek, csökkent munkaképesség, állásidő okozta hátrány, stb.) kell figyelembe venni.

A megállapodásban érintett munkavállalók, amennyiben munkaviszonyuk megszűnte előtt más munkáltatónál munkaviszonyt létesítenek, munkaviszonyuk közös megegyezéssel történő megszűntetéséhez a Ringa Rt hozzájárul azzal, hogy ezen munkáltató részére is jár a rendes felmondás esetén járó juttatáson felül az a) és b) pontokban írt többletjuttatás - a közös megegyezés aláírásának időpontját alapul véve.

A bérlővel a munkáltatói jogutódlásról folytatott tárgyalásokon arra törekszenek, hogy a jogutódlás törvényi garanciái mellett megvizsgálják további biztosítékok (pl. anyagi és munkaügyi biztosítékok) nyújtásának a lehetőségét.

A megállapodás végrehajtására és ellenőrzésére egy monitoring bizottság jött létre, amely felhatalmazást kapott a többletjuttatások kifizetéséhez szükséges információk összegyűjtésére, listák összeállítására és egyeztetések lefolytatására.

Ismeretes, hogy a tulajdonos bérbe adta a kapuvári üzemet, így a tevékenység egy részét továbbra is itt végzik. A kiszolgáló tevékenységgel együtt mintegy 400 munkahely menekült meg a végleges megszűnéstől. A szakszervezet részéről megfogalmazott főbb célok döntően teljesültek, ezért sikeresnek értékelhető ez az európai módon lefolytatott egyeztetés és a létrejött megállapodás.

Őszi menetrend

A forró nyár után az ősz is forró lesz, mondta az elnök, miután a nyári hónapokban elindított folyamatok ősszel teljesednek ki. Kapuvári József a nyáron találkozott Németh Imre agrárminiszterrel, s megállapodtak abban, hogy a miniszter ellátogat az ÉDOSZ-ba, az ágazati párbeszéd bizottság első ülésére. Az is a nyári események közé tartozott ugyanis, hogy július 15.-én hosszas egyeztetés és tárgyalás után létrejött az ágazati párbeszéd bizottság. Ennek keretében az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉDOSZ), valamint az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) megállapodtak Ágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásáról az élelmiszeripar területén, amelynek célja az együttműködés, a szociális párbeszéd erősítése lesz az ágazatban. A bizottság nyitott, így ahhoz a későbbiekben az ágazat más önálló országos munkavállalói és munkaadói szervezetei is csatlakozhatnak.

A nyár végén került sor Kiss Péter kancelláriaminiszterrel való találkozóra is, amelyen többek között az élelmiszeripari szakszervezeteket is foglalkoztató időszerű gazdasági, szakmai, szakszervezeti kérdésekről volt szó. Kapuvári József megemlítette azt is, hogy találkozott a Hússzövetség vezetőivel, akiknél kezdeményezte egy szakágazati párbeszéd bizottság létrehozását. Abban egyeztek meg, hogy a megállapodásra a HDSZ dolgoz ki javaslatot.

Egyébként a nyári események sorába tartozik a Falco-nál kialakult konfliktus is.(lásd cikkünket - szerk.) A Pick Csoportnál is kialakult egy munkaügyi vita, miszerint a műszakonkénti kétszer 10 perces pihenési időt le akarják dolgoztatni. Ez a vita még tart. Az EFFAT szeptember közepén, Budapesten tartott ülésén Közép-Kelet-Európa közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a bővítésről. Szeptemberben tartotta a HDSZ ügyvivő testülete a nyári szünet utáni első ülését, amelyen áttekintette a várható bértárgyalási pozíciókat. Ha az adóterhek a tervezettek szerint alakulnak, egy 3-3,5 százalékos reálbér eléréséhez kétszámjegyű, bruttó 12 százalékos béremelési igényt kell megfogalmazni.