Szegedi Paprika Rt.

Hat százalék alapbérfejlesztés

Nem kapták meg az eredetileg kitűzött tíz százalékos bérfejlesztést a Szegedi Paprika (Szepa) Rt. dolgozói, ezért a szakszervezeti bizottság elnöke csak részben elégedett az elért eredménnyel.

Báló Zsuzsanna

Báló Zsuzsanna úgy fogalmaz: el kellett fogadniuk, hogy a 2004-re kitűzött - a tavalyinál 800 millió forinttal több árbevételt célzó - feszített költségvetésben 6 százalékos alapbérfejlesztésre nyílt mód, amihez társul az év végén 1-2 heti mozgóbér, valamint a garancia: ha az infláció meghaladja a 6 százalékot, a különbséget visszamenőleg megkapják a dolgozók. A szakszervezeti vezető elmondása szerint azzal lenne elégedett, ha az év végi elszámolás azt tükrözné: a dolgozók olyan jövedelemhez juthatnak decemberig, amely alapján az éves keresetnövekedés összességében a 10-12 százalékot is elérheti.

Báló Zsuzsanna hozzáteszi: tud példát arra, hogy korábban valahol sikerült kikényszeríteni az eredeti célkitűzést a dolgozóknak, ám a menedzsment sarokba szorítását hosszú távon nem látja célravezetőnek. - Nem szabad rövid távú, alkalmi előnyért kockáztatni a partnerséget. Az egyre fokozódó piaci harcok közepette egy erőn felüli bérfejlesztés esetleg a létszám felülvizsgálatát eredményezheti, a leépítés réme pedig a legrosszabb alternatíva - véli a szakszervezeti vezető.

Báló Zsuzsanna tapasztalatból beszél. A társaságnál a szakszervezet a legnagyobb presztízsveszteséget - és ezzel együtt taglétszámot - akkor szenvedte el, amikor a privatizáció során a dolgozók jelentős részétől megváltak. Az üzemi tanács vezetője 1992-ben került a szegedi paprikások szakszervezetének élére. Elmondása szerint a legnehezebb időszak a leépítések korszaka volt. A kilencvenes években azok közül is sokan kiléptek a szakszervezetből, akiknek megmaradt az állása: értelmetlennek látták tagságuk fenntartását, s erre a vélekedésükre az akkori vezetők nyomása is rásegített.

Az elmúlt évek kisebb-nagyobb eredményei segítették hozzá az érdekképviseletet, hogy bővült a létszám: jelenleg a dolgozók 38 százaléka, 112 aktív munkás tagja a szakszervezetnek. Mint mindenhol, Szegeden is működik a potyautas effektus: a létszám négy-öt éve stabilizálódott, nagyon nehéz újabb embereket beszervezni. Sokan kihasználják, hogy anélkül is élvezhetik az érdekképviselet által kiharcolt jogokat és előnyöket, hogy a tagdíjra havonta átutalnák bruttó keresetük egy százalékát.

Kollektív szerződés

Az érdekképviselet hangulatjavító lépésekkel próbálja a dolgozókat, illetve tagjait kompenzálni. Évről- évre emelkedik a segélykeret, egészségügyi szűrővizsgálatokat szerveznek, lakókocsis üdülési lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak, ezen felül a szakszervezet a tagok számára a Signál Biztosítónál megkötött szerződés díját is állja. A korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek a kollektív szerződésre: igyekeznek minden - különösképp a pótlékokról, illetve kifizetésekről szóló - döntést a szerződésbe foglalni.

Ezekben a hetekben is folyamatban van a kollektív megállapodás módosítása: a szakszervezet szeretné elérni a munkaruha, védőruha juttatás kiegészítését, ezek minőségének javítását, kidolgozni a fizetési előleg folyósításának rendszerét, bővíteni a dolgozók kedvezményes vásárlási lehetőségét. A Szepa Rt. 1998 óta tagja a Pick-csoportnak. A változás a szakszervezet életében nem jelentett azonnali fordulópontot, a tulajdonosváltásnál a munkát sokkal inkább nehezítették az állandósult vezetőcserék. Mire kialakulhatott volna egy gördülékeny munkakapcsolat egy újonnan kinevezett vezérigazgatóval, az illetőtől rendszerint más vette át a céget. Stabilitást a 2000-ben kinevezett, a céget ma is vezető Bartos András hozott.

Folyamatos tréningek

A vezetőséggel való viszonyt Báló Zsuzsanna "többnyire korrekt" partneri kapcsolatként értékeli, ugyanakkor megjegyzi: a tárgyalásokon nagyon felkészültnek kell lenni, nem elég a vállalat aktuális helyzetével tisztában lenni, de ismerni kell a hazai és külföldi piaci folyamatokat is. Ennek érdekében a szakszervezet tisztségviselőinek és tagjainak folyamatosan szervez tréningeket.

A szakszervezet két évvel ezelőtt igazolt át a konzervipari érdekképviselettől a húsipari dolgozók szakszervezeteit tömörítő HDSZ-be. A váltást az indokolta, hogy a Pick-csoport tagjaként nagyjából azonos érdekek mentén kell fellépni a paprikások ügyeiben is. Bár a cég legismertebb terméke a hungarikumként számon tartott, Magyar Termék Nagydíjat nyert szegedi fűszerpaprika, a részvénytársaság termelésének 70 százalékát a konzervgyártás adja. A Szepa Rt. a belföldi piacon a Globus mellett az egyik legnagyobb húskonzervgyártó cég.

Báló Zsuzsanna szerint a szakszervezeti mozgalom legerősebb pillérei az alapszervezetek, ezért az Európai Uniós csatlakozás után ezt a szintet kellene leginkább erősíteni. - Az üzemekben dől el minden. Az alapszervezetek ismerik a dolgozókat, gondjaikat, az üzemi tanács tagjai látnak bele a vállalatok gazdálkodásába, ismerik a lehetőségeket és a gátakat. Egy országos szinten megszülető bérmegállapodás vagy ajánlás sokszor nem adaptálható helyi szintre, annak vagy a tulajdonos akarata vagy a vállalatok teherbíró képessége szab gátat - fogalmaz Báló Zsuzsanna. Példaként azt a helyi kezdeményezést említi, amely során a Pick-csoport szakszervezetei közös tárgyaláson vettek részt a tulajdonosok képviselőivel. A próbálkozás sem tavaly, sem idén nem vezetett eredményre: nemhogy egységes juttatásokat, de még tárgyalási irányelveket sem sikerült elfogadni, a találkozó után minden szakszervezet maga folytatta le a bértárgyalásokat saját cége vezetőivel.

Báló Zsuzsanna úgy véli: az EU-ban sok lehetőség kínálkozik az érdekképviseletek számára is, ám ezeket a dolgozók csak akkor érzékelhetik, ha a mostaninál nagyobb szerepet kaphatnak az alapszervezetek. Álláspontja szerint fiatalításra, a szakszervezeti struktúra átalakítására van szükség.