Sztrájkhoz vezetett az időhúzás

Március végén tartotta szokásos tavaszi ülését a HDSZ választmánya. A balatonfüredi tanácskozáson a testület elfogadta a szakszervezet 2006. évi költségvetésről szóló beszámolót és jóváhagyta az idei évre tervezett bevételeket és kiadásokat. Az alapszervezeti elnökök tájékoztatóiból kiderült, hogy több társaságnál sztrájkhelyzet alakult ki a bértárgyalások halogatása miatt.

Kapuvári József elnök a tavalyi költségvetésről szólva megállapította, hogy a pénzügyi folyamatok visszatükrözik az ágazat válságát, amelyet egyesek úgy jellemeznek, hogy még nem vagyunk a gödör alján. A foglalkoztatottak számának csökkenése, a kölcsönzött munkaerő alkalmazása, a szezonális jelleg erősödése mind-mind megjelenik a költségvetés számai mögött. Megemlítette, hogy a tőserdei és a sóstói üdülőben nem sikerült száz százalékig kihasználni a kapacitást, ami viszont jobb szervezéssel az idén javítható.

A 2007. évi költségvetés az említett okok miatt némi hiánnyal számol, de minden tekintetben biztosítani kívánja a szakszervezet működését és akcióképességét, az érdekvédelem hatékonyságát. A hiány pótlásáról szólva a hozzászólók fontosnak tartották a tagszervezést, hiszen egyes területeken nagyok a tartalékok és az érdekvédelem hatékonyabb lesz, ha erősödnek az alapszervezetek. Többen sürgették, hogy ahol jelenleg alacsonyabb, ott ötven százalék fölé kell emelni a szervezettséget és egy százalékra a tagdíjat. Mindemellett rendelkezésre állnak (ingatlan, bérleti díjak) megfelelő tartalékok a költségek fedezéséhez, ebben a nehéz időszakban sem romlik a szakszervezet kondíciója. Ezt a testület tagjai fontosnak ítélték, és a számok korrekt áttekintése mellett elfogadták a költségvetést. A választmányi ülésen az alapszervezeti elnökök beszámoltak a 2007. évi bértárgyalások állásáról. Összességében a tavalyi évhez hasonló - kedvezőtlen - kép bontakozott ki az elmondottakból. Április elseje előtt, amely korábban a bérmegállapodások megkötésének végső dátuma volt, az idén sem sikerül megállapodást kötni a húsüzemek többségében. Tulajdonképpen - mint a vitában elhangzott - a munkáltatók teljesen közömbösek maradtak a munkavállalókat érintő megszorító intézkedések, és az infláció megemelkedése iránt. Többnyire hazai munkáltatókról, tulajdonosokról lévén szó, ez a körülmény elgondolkodtató. Miként az is, hogy mi értelme van az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodásnak, ha a hazai nagytőke fütyül rá, csak kára származik a munkavállalóknak abból, ha a konföderációk vezetői beleülnek a kormány ölébe.

A bértárgyalásokról szóló beszámolókból világossá vált a testület előtt, hogy a Pick Rt.-nél sztrájkhelyzet alakult ki, és más húsüzemeknél is sor kerülhet munkabeszüntetésre. (Lásd erről a pécsi riportot - szerk. megj.) Ezért a testület közleményt fogadott el a sztrájkra készülő kollégák támogatásáról. - Annak ellenére, hogy napokon belül véget ér az első gazdasági negyedév - hangsúlyozta a közlemény -, csak néhány húsüzemben sikerült bérmegállapodást kötni. A húságazat legnagyobb munkáltatója, a Pick Zrt. gazdasági vezetése addig sem jutott, hogy értékelhető tárgyalási ajánlatot adjon. Ebben a helyzetben a szakszervezet elkerülhetetlennek látja, hogy munkabeszüntetéssel mozdítsa elő a bérmegállapodást.

A választmány teljes támogatásáról biztosította a sztrájkra készülő pécsi és szegedi hentes kollégákat, és a Pick Zrt. Sztrájkbizottságának támogatására kérte a húsipar minden munkavállalóját.

A választmány tagjait az ülés másnapján Dr. Tálas Miklós ügyvéd tájékoztatta a munkaügyi jogszabályok változásáról és konzultált a részvevők által feltett kérdésekről.