Ágazati párbeszéd a „munkabéke” érdekében

Miközben növekszik a munkahelyi konfliktusok száma, csökken a munkaügyi kapcsolatok nyilvánossága - hangzott el az újságíró-szövetség szociális párbeszéd szakosztályénak legutóbbi ülésén.

Dr. Berki Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkaügyi kapcsolatok és bérpolitikai főosztályának helyettes vezetője április közepén tájékoztatta az újságírókat az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB) eddigi tevékenységéről, törvényi szabályozásuk helyzetéről, a kialakult véleményekről, vitákról. Elmondta, hogy 2002-től belga szakemberek segítették a munkáltatók és munkavállalók képviselőiből az ágazati párbeszéd bizottságok létrehozását. Ezek a testületek alapvető feladatuknak az ágazati kollektív szerződések kötését tekintik, a jelentős erőfeszítések dacára azonban ma még kevesebb megállapodás van, mint amennyire szükséges lenne. Az ÁPB-k tevékenységük részének tekintik az egységes munkaerőpiac megteremtését, törekvéseik között szerepel az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése is.

Meghatározó, jelentős esemény volt 2004. szeptemberében az a megállapodás, amelyben a szociális partnerek közös álláspontra jutottak az ÁPB-k működésének szabályairól és zöld utat kapott a törvényi szabályozás előkészítése. A konkrét törvényjavaslatot megvitatta az Országos Érdekegyeztető Tanács, majd az országgyűlés plénuma elé került, ahol döntő többséggel - kevés ellenszavazat mellett - elfogadták. A köztársasági elnök a törvény aláírását azzal az indokkal hárította el, hogy közhatalmi funkciót az ágazati párbeszéd bizottságok nem láthatnak el. Jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja a kérdéses cikkelyt, a szükséges jogi pontosítás egyetlen mondatot jelent, gyakorlati alkalmazása azonban több kérdés egyértelmű megfogalmazását teszi szükségessé.

A sajtó jelenlévő képviselőivel folytatott beszélgetésen szó esett az utóbbi években gyakoribbá vált munkahelyi megmozdulásokról, szolidaritási akciókról, sztrájkokról, a munkahelyi feszültségek oldásának feltételeiről, a bértárgyalások korrekt lezárásáról, a „munkabéke” esélyeiről. Elhangzott, hogy a húsipari ágazatban, a Pick Zrt. gyáregységeiben folytatott béralkuról, figyelmeztető sztrájkról nagyon „visszafogottan” tájékoztatta a sajtó a közvéleményt. Kedvezőtlen jelenség, hogy az utóbbi években - miközben több lett a konfliktus - csökkent a munkaügyi kapcsolatok nyilvánossága.

A részvevő újságírók a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a többi konföderáció erőteljesebb részvételét szorgalmazták a munkavállalói érdekvédelemben, az ágazati kollektív szerződések megkötésében, fontosnak ítélték az ágazati párbeszéd bizottságokban folyó munka nyilvánosságát. Mindebben jelentős szerepe lehet a szakszervezeti és üzemi lapoknak, illetve a közmédiának.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti: az Alkotmánybíróság döntésüktől függ, hogy 2008.január 1.- én érvénybe léphet-e az ágazati párbeszéd bizottságról szóló törvény, amelynek eredetileg 2007. január 1-től kellett volna életbe lépnie.