Krízishónapok a Picknél

Fizetésemelés helyett bércsökkentés volt napirenden

Rossz pozícióból vágott bele a Pick Csoport szakszervezeti bizottsága a tavaszi béralkunak: mivel akadt olyan hét, amikor nemhogy öt, de már négy munkanapra sem volt elegendő megrendelés a cégnél. A kérdés nem az volt, mennyivel növekszik, hanem hogy mennyivel csökken a juttatások értéke - vagy ha az nem, akkor mennyivel csappan meg a dolgozói létszám. A családoknak tehát nemcsak a jó teljesítményből adódó túlóra-többletbevételek elvesztése okozott gondot, de a béren felüli juttatások is csorbultak. A helyzet azóta némileg rendeződött, ám még most sem lehet biztos kilátásokról beszélni a cégcsoportnál.

- A Pick dolgozói közül sokan előrehozták a szabadságukat a tavasszal, hogy ezzel tompítsák a családi kasszának a heti 3-4 napos munkahétből eredő veszteségeit - érzékelteti Golhovics Gábor, a Pick szakszervezeti bizottságának elnöke az első negyedév vállalati hangulatát, amely jellemző volt még az áprilisban kezdődött bérfejlesztési időszakra is.

- Az elmúlt évek legrosszabb kilátásokkal bíró bértárgyalási sorozatába fogtunk bele: a munkáltató minden egyes tárgyalási fordulóval rosszabb alkut kínált a korábbinál. A bérfejlesztési ajánlatok annak ellenére megdöbbentettek bennünket, hogy tudtuk, nincs megfelelően ellátva munkával a társaság - értékeli a történteket az érdekképviseleti vezető. Elmondása szerint a munkaadó első ajánlata arról szólt, hogy ebben az évben is tavalyi szintű juttatásokat biztosít, tehát zéró bérfejlesztés mellett a nyugdíjpénztári hozzájárulást és a béren kívüli juttatásokat is a 2008-as szinten tartja. A következő tárgyalási fordulóra kialakított munkavállalói válasz az volt, hogy ha a béren felüli juttatások nem is emelkednek, ám az alapbérfejlesztéshez ragaszkodnak a dolgozók. Ekkor azonban a cégvezetés a korábbinál is kedvezőtlenebb ajánlata már arról szólt, hogy csökkentik a munkaidő-alapot, ezáltal pedig a béreket is. Ez azt jelentette volna, hogy havonta egy nap fizetés nélküli szabadságra küldtek volna mindenkit, amivel hozzávetőlegesen 5 százalékkal csökkentek volna az alapbérek. A szakszervezet azt kérte: a javaslatot a cégvezetés munkásgyűléseken maga tárja a dolgozók elé.

Válság-megállapodás

Kovács László elnök-vezérigazgató részvételével Szegeden, Pécsen, Baján és Alsómocsoládon is lezajlottak a fórumok, amelyeken a cégvezető felvázolta a piaci helyzetet és a vállalat pozícióját. - Elhangzott: amennyiben nem sikerül megállapodásra jutnunk, a cég talpon maradása érdekében a 2800-as létszámból akár 300-500 fős leépítés is bekövetkezhet. Végül szerencsére mind a bércsökkenés, mind a csoportos elbocsátás lekerült napirendről, mert április végén mégiscsak beindultak annyira a piacok, hogy a vállalatvezetés elállt ettől. Ennek viszont az volt az ára, hogy az önkéntes egészségpénztári és nyugdíjpénztári hozzájárulásokat egy évre felfüggesztették, más szociális juttatások pedig megmaradtak a 2008-as szinten - tájékoztat Golhovics Gábor, aki a kialakult kompromisszumot „válság-megállapodásnak” nevezi. Megjegyzi: összességében mintegy száz fővel azért mégiscsak csökkent a dolgozók száma.

Májusban és júniusban átmenetileg normalizálódott a helyzet, visszaállt az ötnapos munkahét. Továbbra sem tudni azonban, hogy mi várható, hiszen miközben a vállalatcsoportnak a korábbi gyengébb forintárfolyam segített az exportban, az áfa júliusi emelése visszavetheti az egyébként sem rózsás belföldi keresletet. Golhovics Gábor arról számol be: a menedzsmenttől ígéretet kaptak, hogy ha a helyzet megengedi, akkor az ősszel tárgyalhatnak arról, mennyiben lehetne kiegészíteni a dolgozói juttatásokat. A szakszervezeti vezető hozzáteszi: további bizonytalanságot okoznak a várható adó- és járulékváltozások. Ezek nyomán egy-két ezer forinttal ugyan nőhet a dolgozók nettó bére, ám vállalati szinten más terhek növekedése ellensúlyozhatja a könnyítést.

Szakszervezeti választások

Változást jelent, hogy az év elejétől a bajai dolgozók már nem a pécsi, hanem a szegedi szakszervezeti alapszervezethez tartoznak. Ugyan korábban felmerült a szakszervezet csoportszintű egységesítése is, ám a pécsiek nem vállalták a szegedi magasabb tagdíj megfizetését. (Baranyában 700 forintos plafon van, Szegeden az 1 százaléknak nincs felső limitje.) Golhovics Gábor azt mondja, az átszervezés után is jó az együttműködés Szeged és Pécs között, s a bajaiak közül is csaknem mindenki szakszervezeti tag maradt, aki eddig az volt. A 220 átvett szakszervezetis munkavállalóból jelenleg 206 tag van, ám a kilépők között akadnak olyanok is, akik a cégtől is távoztak.

Ami a juttatásokat illeti, a szakszervezet idén - 2008-hoz hasonlóan - gyermekenként 7 ezer forint beiskolázási segélyt ad a dolgozóknak. Efelett a munkások tavaly háromszor 6900 forintos utalványt kaptak, ennek az első részletét az első félévben idén is kiosztották, egy 7150 forintos összeg augusztusban esedékes, s hasonló nagyságrendben várhatóan idén is lesz egy harmadik utalványozási kör.

A szakszervezeti üdülők közül Siófokon valamivel kevesebben foglaltak szállást, mint tavaly, azonban a balatoni ingatlan kihasználtsága így is 80 százalék körüli, hiszen a fejenként egy hétre fizetendő, reggelit is tartalmazó 20 ezer forintos költség most is jutányosnak számít. Baján a 6 személyes faház önellátással 40 ezer forintba kerül, a Petőfi-szigeten álló üdülő korábbi 20-30 százalékos kihasználtsága idén - az alapszervezeti átszervezéssel is összefüggésben - 50 százalékra nőtt.

A Húsipari Dolgozók Szakszervezetében november végén tartják a soron következő országos tisztújító kongresszust, ami azt jelenti, hogy addig le kell bonyolítani az alapszervezeti választásokat. Az üzemekben a voksolásokra szeptemberben kerül sor, ám már zajlanak az előkészületek. Mind a Szeged-Baja, mind a Pécs-Alsómocsolád telephelyen működő alapszervezetben egy-egy 20 fős testületet választanak, e fölött pedig létrehoznak egy hét tagból álló vállalati szintű grémiumot is. Ez a csúcsszerv nem döntéshozó testület, hanem olyan koordináló bizottság, amelynek a két alaptestület által adott mandátum alapján kell eljárnia a különféle fórumokon és tárgyalásokon.

Golhovics Gábor azt mondja: egyelőre még helyenként kérdéses, hogy kik fogadják el a jelöltséget. A korábbi tisztségviselők között általában rendre vannak olyanok, akik a mai nehéz helyzetre hivatkozva fogadkoznak, hogy nem vállalják tovább. Új embereket sem könnyű megnyerni az érdekképviselet ügyének, holott a frissítés általában javára válik egy testületnek. Az ősz az erőgyűjtés időszaka lesz.