Javaslatok az MSZOSZ fejlesztésére

A Húsipari Dolgozók Szakszervezete vezetői értekezleten alakította ki véleményét a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről. Golhovics Gábort, a HDSZ alelnökét, az MSZOSZ alapokmány- és szervezetpolitikai bizottságának tagját kértük meg, hogy foglalja össze a javaslatokat.

- A vezetői értekezleten az alapszervezetek véleményét is összegezve arra jutottunk, hogy az MSZOSZ jelenlegi szervezeti felépítése, döntéshozatali mechanizmusa lassítja a döntések előkészítését, végrehajtását - hangsúlyozta Golhovics kolléga. Az őszi kongresszuson a szövetség szervezeti felépítésén, struktúráján, működésén úgy kellene változtatni, hogy az minél inkább hasonlítson egy valóságos szakszervezet felépítéséhez. Ami pedig nem működik, pl. részszövetség, arra nincs szükség.

Elképzelésünk szerint a szövetség elnöke és alelnöke mellé egy kis létszámú elnökséget kellene választani 3-5 fővel, akik a heti operatív munkát el tudják látni. Teszem azt szükséges esetben nyilatkoznak, reagálnak az eseményekre, napra készen, nem pedig hetekkel később. Ezt a szűkebb testületet a kongresszus választaná meg, előzetes „pályázat” alapján, hogy legyen a dologban némi objektivitás is, ne kizárólag szubjektív elemek alapján álljon össze ez a csapat.

Az elnök és az elnökség munkáját a tagszervezet-vezetői értekezlet irányítaná - döntési jogköre ennek a testületnek lenne - havi rendszeres működéssel. A Szövetségi Tanács a mai gyakorlatnak megfelelően negyedévente értekezne, és a fő feladata a költségvetés jóváhagyása, a beszámoló elfogadása, vagyoni ügyekben döntéshozatal, a fontosabb gazdasági, szakszervezet politikai kérdések megtárgyalás lenne.

A HDSZ alelnöke szerint így egy gyorsabb reagálású konföderáció jönne létre, persze csak akkor, ha a megfelelő szintek kompetenciáit megkapják, és vállalják az oda megválasztott kollegák. Az akcióképesség biztosításához a húsosok elképzelhetőnek tartanának egy kötbér rendszer bevezetését is! Ennek lényege, ha valamelyik szervezet egy demonstrációhoz beígér bizonyos létszámot, és mégsem állít ki annyi embert, akkor egy előre meghatározott összeget kelljen befizetni a sztrájk alapba.

Golhovics Gábor elmondta: az MSZOSZ-ben politikai platformok intézményesített formában nem kellenek. A politika egyéni beállítottság kérdése, és egyébként is összemossák a platformot a szövetséggel. Politikai hovatartozásunk megnyilvánulásainkban, szellemiségünkben kell, hogy érvényesüljön. Ha mégis szerveződnének platformok, akkor azoknak érték alapon kell létrejönni, nem pedig pártszimpátia alapján.

A HDSZ fontosnak tartja a területi jelenlét kérdését. Az ágazatok felépítése, vállalatainak száma, nagysága, területi elhelyezkedése azt indokolja, hogy az MSZOSZ szervezetében harmonikus egyensúlyban létezzen a vállalati (egy ágazat, viszonylag kevés kis és közepes, vagy nagyvállalatra épül ) és a területi (az ágazat sok kicsi, vagy teljesen szórt elhelyezkedése miatt szükséges a területi jelenlét ) megoldás. Figyelembe kell venni, hogy a tisztségviselők (alapszervezetek vezetői) „függetlenítettek” vagy társadalmi munkások. A szórvány tagság és a munkanélküliek számára „gyűjtő” szakszervezet működtetése elengedhetetlen.

Az alelnök kiemelte: az integrációt, mint stratégiai célt feladni nem szabad, azzal mélységesen egyetértünk. Sajnos nem látjuk azt az eljárást, ami közelebb vinne a megoldáshoz, és éppen ezért szkeptikusak vagyunk a tervezet szakértői, illetve könyvelői háttér működtetésében is.