Ünnep előtt

Mesevilág csalogatja a pécsi bevásárló központban a vevőket, kifogyhatatlan pénztárca kellene, hogy az ember megvegyen minden kedvére valót. Ilyen pénztárcát egy munkahelyen sem adnak, de a pécsi húsüzem némi segítséget nyújt munkavállalóinak az ünnepek idején.

Üzemitanács-választás előtti napon jártunk a Pick pécsi telephelyén, ahol jelenleg 484 fő dolgozó keresi a kenyerét. A szebb napokat is megélt húsüzemben jelenleg darabolást, csontozást és csomagolást végeznek, részben exportálják az itt készített termékeket.

Készítményeket a Pick Csoport más üzemeiben gyártanak, többek között Alsómocsoládon, ahol fagyasztott- és szárazárut készít 370 alkalmazott. A két üzem munkavállalói alkotják a HDSZ pécsi alapszervezetét, amelynek elnöke Tóth Ferenc kolléga.

Az ünnep közeledtét jelezte, hogy a hirdetőtáblára már kirakták a karácsonyi húsakcióról szóló tájékoztatót. Pécsett nagy népszerűségnek örvend a kedvezményes vásár, amely különösen a házi disznóvágási szezonban ér a csúcspontjára. Sokan az üzemben vásárolt húsokkal szaporítják a házilag készített kolbász alapanyagát. Ahogy mondják, az akcióval mindenki jól jár.

Az embereket érthetően foglalkoztatják a kereseti lehetőségek, éppen tanúi voltunk egy kisebb szóváltásnak, ami a húsraktár és a csontozó közötti vitára utalt. Tóth kollégától megtudtuk, hogy a húsraktárból a csontozóba irányítottak át rámolókat, hogy elkerülhessék az elbocsátásukat. Úgy adódott, hogy az átirányított embereknek az új helyükön több lett a keresete, mint a régi helyen volt. Feszültséget keltett, hogy ugyanazért a munkáért a csontozóban többet kapnak, mint a raktárban maradt rámoló kollégák.

Horváth Zoltán csontozó osztályvezető elmondta, hogy az egységében száz-százhúsz ezer nettót keresnek a teljesítménybérben dolgozó emberek. Elég nagy a jövés-menés a csontozók körében, mert sokan próbálkoznak külföldi munkavállalással. Elmennek egy időre, dolgoznak, amíg lehet, vagy ameddig bírják a családtól távol, és azután visszatérnek a pécsi üzembe. Ez elég tipikus szakmai karrier, de találkoztunk olyan csontozóval is, aki huszonöt éve ragaszkodik az üzemhez. Azóta többször változott a cég tulajdonosi köre, igazgatók adták egymásnak a kilincset, de ő hűséggel kitart, mióta szakmunkástanulóként betette a lábát a pécsi gyárba.

A fotózással összekötött rövid látogatás csak arra volt elegendő, hogy futó benyomást szerezzünk a pécsi telephelyen folyó termelésről, a munkahelyi körülményekről. Azt láttuk, hogy az üzemben nagy gondot fordítanak a munkabiztonsági és higiéniai előírások betartására. Egy régebbi látogatás emlékeit összevetve a friss tapasztalatokkal, úgy tűnt, hogy Pécsett változatlanul sokat adnak a megfelelő munkahelyi légkör, a tisztességes munka feltételeinek a megteremtésére. Erre is figyel a szakszervezet, amit sokan értékelnek ünnep előtt.