Az „ígéret" földjén
Kapuvári József svédországi utibeszámolója
Mínusz tíz fokos hideg fogadta a Munkás-közművelődési Alapítvány svédországi
tanfolyamára érkező szakszervezeti tisztségviselőket, amikor kiléptek a
norrköpingi repülőtér csarnokából. A csoport a Magyarországon megkezdett
tankörvezetői képzés negyedik szakaszán vett részt 1997. március 15-21. között
a Marieborg-i Népfőiskolán, amely 130 éve működik, s egykor parasztgazdák
képzésére alapították.
Tőke és tudás
Svédországban 140 népfőiskola fogad hallgatókat. A tanfolyamok elsődleges
feladata általános állampolgári műveltség adása, de konkrét célokkal is
szerveznek kurzusokat, például a demokrácia fejlesztése, vagy a politikai képzés
témakörében. A Marieborg-i Népfőiskola költségvetésének nagyobbik részét az
állami költségvetésből kapja, emellett támogatja a városi önkormányzat, valamint
az intézet saját szervezete is.
A svédországi képzési rendszer egyik sajátossága, hogy oktatási hiányok
pótlására is vállalkozik. Mindazoknak kínál tanulási lehetőséget, akik
valamilyen
oknál fogva a kötelező általános és középfokú tanulmányaikat nem tudták
befejezni. Nagyon gyakran ugyanis a munka világába kikerülve döbbennek rá a
fiatalok, hogy a munkahelyért folyó versenyben hátrányba kerülnek a hiányos
képzettségük miatt. A svéd képzési rendszer lehetőséget nyújt arra is, hogy az
általános iskolát, vagy a középiskolát későbbi életkorban fejezzék be a
fiatalok.
Igaz, hogy ez plusz költségbe kerül mind az államnak, mind az egyénnek, de még
mindig előnyösebb, ha utólag is, többletráfordítással, de módot adnak a
képzettség megszerzésére, mintha az iskolázatlan polgárok a társadalom
perifériájára szorulnának.
Svédországot is válság sújtja és egyre kevesebb pénz jut bizonyos szociális
célokra. Északon is a korábbiakhoz képest nagyobb tábora van ma a piacban és
tőkében való gondolkodásnak, de nem kívánnak lemondani az emberben és
társadalomban való gondolkodásról sem.
Állami beavatkozás nélkül
A tankörvezetői képzésben résztvevő hallgatók programja változatosan alakult.
Előadásokat hallgattak, foglalkozásokon vettek részt, az ABF metodikája szerint.
Szakmai program keretében megtekintették a FARMEK cég linköpingi egységét,
amely Svédország legmodernebb húsipari üzeme. Fogadta a csoportot Norrköping
város polgármesterasszonya, látogatást tettek Stockholmban, az ABF országos
központjában. A stockholmi tartózkodás alatt nagyon tartalmas tájékoztatót
kaptak az LO (Országos Szakszervezeti Szövetség) központjában külügyi
kapcsolatokkal foglalkozó titkárasszonytól, illetve a kollektív szerződésekkel
foglalkozó szakvezetőtől.
Az előadók elmondták, hogy az LO-t 20 önálló szakszervezet alkotja, amelyek
sok döntési feladatot átengednek a Szövetségnek, így például az LO köt kollektív
szerződéseket a munkaadókkal a tagszervezetek helyett. A bérekről a
szakszervezetek tárgyalnak, de a nyugdíj- és TB-ügyekben az LO állapodik meg.
A helyzet Svédországban is változik, míg korábban a bértárgyalási javaslatokat
az
LO tette meg, ma a munkaadók részéről olyan törekvés tapasztalható, hogy
munkahelyenként és vállalatonként akarnak megállapodni.
A szakszervezet álláspontja, hogy a sztrájkjogot és a szerződések megkötésének
jogát állami beavatkozás nélkül kívánja gyakorolni. Felfogásuk, filozófiájuk
szerint a szakszervezet egy „ígéret", a tagok ígéretet tesznek egymásnak, hogy
olcsóbban nem „árulják"magukat. A szakszervezet lényegében kartell, amely a
munkaerő árát megszabja.
A szakszervezet működése több garanciális elemre épül. A munkanélküli
segélypénztár LO kezelésben van, a magas szintű ellátás mellett a munkavállaló
nem kényszerül a segélyezés időtartama alatt dolgozni. Követelmény, hogy
vállalni kell a munkát, amikor felajánlják.
A Munka Törvénykönyvében 25 évvel ezelőtt törvényben rögzítették a munkához
való jogot. Ok nélkül nem lehet senkit elbocsátani (nincs egymás elleni
kijátszás).
Tárgyalási jogosultság van a munkahely, vagy munkakör megváltozása esetén.
Cél: a teljes foglalkoztatás
Svédországban továbbra is politikai célkitűzés a teljes foglalkoztatás. 1997.
tavaszán azonban magas munkanélküliség jellemzi a gazdaságot, országosan 13-
14 százalékos a ráta, de vannak ágazatok, ilyen például az építőipar, ahol a 25
százalékot is eléri a munkanélküliség. Az alacsony foglalkoztatási színvonal
miatt
a „a védőfalak" veszélyben vannak.
A legtöbb jogot törvényben szabályozzák. A munkaadók szerződést elismerő
készsége a nyilvános tárgyalás és képzés függvénye. Szabad szerződéskötés és -
betartás érvényesül. Az Európai Unióba való belépés óta megjelent egy olyan
EU-követelmény, hogy a kormány hasson a munkavállalói követelések mértéke
ellen. A svéd szakszervezetek álláspontja szerint, ha nem ők kötik meg a
szerződéseket, az a végüket jelenti. Svédországban nincs országos minimálbér,
hanem ágazati tarifális bérmegállapodások léteznek. Gazdaságpolitikai cél az
infláció és a kamatok alacsony szinten tartása. Jelenleg az infláció 1 százalék.
Az LO folytatni kívánja az egész világban az eddigi szakszervezeteket segítő
tevékenységét, amelyhez a svéd államtól kapnak anyagi támogatást. A
támogatások megítélésében azonban sorrendiséget kell felállítani, amely
Svédország földrajzi helyzete révén azt jelenti, hogy a balti országok, majd
Lengyelország és úgy a világ többi régiója jelenti a fontossági sorrendet.