A szociális kartáról

A legtöbb társadalmi kérdés az érdekek metszéspontján helyezkedik el. Itt van például a szociális karta problémája. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint nem kell erről túl sokat beszélni, mert nincsenek még meg az érvényesítésének feltételei, minek adjunk újabb támadási felületet a jelenlegieknél is keményebb követeléseknek. Ezzel szemben munkálnak olyan érdekek is, amelyek abban fejeződnek ki, hogy a szociális karta jobb megismerésével gazdagodjék az érdekvédelem, az érdekképviselet, az érdekérvényesítés eszköztára. Helyezzük ebből a szempontból nagyító alá az Európai Tanács szociális kartáját, amelynek nagy szerepe van az európai szociális jogok meghatározásában.

A dokumentumot 1961-ben fogadták el Torinóban. Aláírásakor 38 cikkből és egy függelékből állt, később azonban kiegészítették. Magyarország is csatlakozott hozzá 1991-ben. A dokumentum ratifikálása azonban még nem történt meg; feltehetően azért, mert néhány feltétel teljesítésével még adósok vagyunk.

Mit tartalmaz a szociális karta? Elsősorban is a munkához való jogot. Ugyancsak alapvető fontosságúnak tekinti a munkavállalói és munkaadói érdekképviselet alakításának jogát, az ezen képviseletek tárgyalásain alapuló kollektív alkuhoz való jogot, a társadalombiztosításhoz, a nyugdíjhoz, a szociális ellátás és egészségügyi segítség minimumához való jogot. Kötelező érvényű cikk az is, amely a család szociális, jogi és gazdasági védelemre való jogáról szól. Ebben a szerződő feleknek azt kell vállalniuk, hogy adóügyi intézkedésekkel, szociális juttatásokkal támogatják a családokat. Arról is rendelkezik a karta, hogy védelem illeti meg a bevándorló munkásokat; milyen feltételeket kell számukra biztosítani az információk, a munkajog és a jövedelmek szabályozása területén.

A szociális karta azonban nemcsak általános elveket, törekvéseket, követelményeket, alapvető jogokat tartalmaz, de részletes szabályokat is magában foglal. Ezek egy része már teljesült, más részük még nem, vagy csak töredékesen. Attól függően, hogy melyik országról van szó, hiszen a különböző fejlettségű európai államok differenciált megítélést igényelnek. A karta kiegészítése ugyanis olyan modern felfogású egyenlőségi jogokat is rögzít, amilyen például a nemek közötti egyenlőség, a tájékoztatás és véleménynyilvánítás, a munkafeltételek meghatározásának a joga, vagy az időskornak szociális védelemre jogosultsága. Ezek a pontok azonban nem kötelező érvényűek. Ugyanakkor évenként minden országnak jelentést kell küldenie az Európai Tanács főtitkárának arról, miként áll az elfogadott rendelkezések betartása.

Mint látható, a munka világának alapvető problémáiról, de az egész társadalmat érintő fontos kérdésekről van szó. Kívánatos lenne ezért szélesebb körű megismerésük, a nagyobb nyilvánosság, hiszen - a jelenlegi magyarországi tapasztalatok tükrében, a nagy leépítések és átalakítások idején - volna mit áttekinteni, értékelni, volna miről vitatkozni. Ebben közös nevezőre juthatnának a kormányzati szervek és a szociális partnerek, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottság, növekedjék a biztonság, javuljon a mindennapi élet jogi és szociális környezete.