1999. VII.évfolyam 5-6.szám

IPARÁGI
TÜKÖR

Csabáról csak csabait!

Üzemszerű termelés és házi ízek

Miben különbözik egymástól a Csabai és Gyulai kolbász? És miben a Békéscsabán gyártott Csabai és a Gyulai Húskombinátban előállított Csabai? Egyáltalán milyen az igazi csabai kolbász? - tolulnak fel a kérdések nem sokkal az immár harmadszor megrendezett Csabai Kolbászfesztivál után. A kérdések egy részére tudunk válaszolni, míg néhányra nem. Akik segítenek, s egyben cégüket is közelebb hozzák az olvasókhoz, Dékány Ferenc, a Csabahús Kft. üzemigazgatója és Tóth Ádámné, a szakszervezet helyi vezetője.

A Csabahús csapata a fesztiválon
A régi hagyományokat felelevenítve iparszerűen 1963-tól gyártanak Békéscsabán Csabai kolbászt - tudtuk meg Dékány Ferenctől. Dedinszky Gyula, a Viharsarok fővárosának legjobb ismerője, helytörténésze a Csabai kolbász című tanulmányában úgy fogalmazott, hogy ebben a kiváló ételben a néplélek is benne van. Ám ehhez hozzátette: igazi recept szerinti Csabai kolbász valójában nincs, hiszen azokat házaknál állították elő, elkészítésének módja apáról fiúra szállt sok-sok generáción keresztül, de a házijelleg miatt mindig is egyéni ízlést képviselt. Mint mondják: egyik finomabb, mint a másik. Hagyományteremtő szándékkal elsőként 1997-ben rendezték meg Békéscsabán a kolbászfesztivált, amelyből kivette részét a Csabahús Kft. is. Sőt arra is bizonyságot szolgáltattak, hogy az üzemszerű termelés és a házi ízek nem zárják ki egymást. A húsipari cég hagyománnyá nemesítette, hogy minden évben megvásárolja a fesztiválgyőztes kolbász receptjét, s a termékpalettáját ezzel is bővítve, eljuttatja az ínyenc vásárlóknak.

Immár harminchetedik éve gyártanak Csabai kolbászt Békés megye fővárosában, de csabait készítenek Gyulán is. Dékány Ferenctől megtudtuk, a csabai Csabai valamivel nagyobb méretű és érezhetően fűszeresebb is, mint amit a szomszédvárban előállítanak, a Gyulai pedig köztudomásúan vékonykolbász, amelyben marhahús is van. A Csabahús Kft. mai üzemcsarnokát 1977-ben adták át rendeltetésének, amely akkortájt Zöldért Húsüzem volt. A melegüzemrészben virslit, míg a szárazárurészlegben kolbászt gyártottak. A vevőkört a KGST-tagállamok, köztük is elsőrendűen a Szovjetunió képviselte. A rendszerváltás után nehéz évek következtek, a termelés nagyságrendje radikálisan csökkent, sőt szomorú, de igaz: a gyárat 1992 novemberétől 1994 őszig bezárták.

Ekkor a Terimpex privatizálta a Csabahúst és 1996-ig működtette, amikor is a cégcsoport csődbe ment. Majd új pénzügyi befektetőként a Bankár Kft. tűnt fel, amely annak idején a Gyulai Húskombinát megszerzésében is nagy versenyt futott a HAGE Rt.-vel. A Bankár- csoport a kilencvenes évek közepén jelentős érdekeltséget szerezve megvásárolta a szolnoki, a debreceni, a ceglédi húsipari cégeket, valamint a kispesti feldolgozót. 1996. szeptember elsején került a békéscsabai cég élére Dékány Ferenc, aki mögött ekkor már harmincöt éves húsipari múlt állt, és 1994 decemberében nyugdíjazták a Gyulai Húskombináttól. Az új vezető új stratégiát dolgozott ki, az addigiaktól merőben eltérő termelési és értékesítési koncepciót vázolt fel, amelynek legfőbb célja első lépésként a veszteségek csökkentése volt.

A legfőbb törekvések közé tartozott annak felmérése, hogyan bővíthető a piac, miként kell átalakítani a termékszerkezetet, mennyiben lehet bővíteni az exportot. A termékfejlesztés területén figyelembe vették: miként lehetne előtérbe hozni az igazi csabai termékek gyártását. A fontos teendők közé tartozott az új arculat kialakítása mellett az is, hogy tervszerűen bővítsék az addig kissé elhagyagoltnak számító szárazárugyártást. 1997 szeptemberében a Bankár Kft. debreceni és békéscsabai érdekeltségét eladta egy szakmai befektetőenk, a R-KO-N Kft.-nek. Ma ehhez a cégcsoporthoz tartozik a fentieken kívül Nyíregyháza, Miskolc és Balmazújváros is. A munkamegosztás akképp jellemezhető, hogy az anyavállalat látja el alapanyaggal a nagyfokú önállóssággal dolgozó egységeit.

Tavaly év végére a cég működése szerény eredményt mutatott, miközben bővítették a hazai és a cseh piacon történt eladásaikat és újra megjelentek Oroszországban. Az exportkövetelményeknek megfelelően kialakították a termékek csomagolásán a piros- fehér-zöld országjelzést, szlogenük pedig amennyire alliterál, annyira igaz is: „Csabáról csak csabait!" Ezt egy saját használatúval toldotta meg Dékány Ferenc, vélekedése szerint ugyanis: „Nincs rossz kolbász, csak teli gyomor." Egyúttal védjegy alá helyezték a Csabai Száraz és a Csabai Vastag kolbászt, valamint a Csabahús Kft. emblémáját, s megszerezték a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegyet. Mint már említettük: nagy súlyt fektetnek a házijelleg megőrzésére, erre példa, hogy Falusi, Paraszt és Ördög Kolbászt is gyártanak a Diákcsemege és a Lángolt mellett.

Harmadik éve az egyre nagyobb hírnévnek és látogatottságnak örvendő Csabai Kolbászfesztivál rendezésének oszlopos tagjai közé tartozik a békéscsabai cég. A jeles eseményt beharangozó sajtótájékoztatót minden esetben a Csabahúsnál tartják - az elmaradhatatlan kóstolóval együtt. A Csabai kolbász ízesítéséért a kalocsai és a szegedi csípős paprika is „felelős", amely utánozhatatlan aromát kölcsönöz az ínycsiklandozó termékeknek. A százhúsz-százharminc alkalmazottat foglalkoztató cég az idén 1500 tonnás termelés mellett 1,5-1,8 milliárd forintos árbevétellel számol, és az utóbbi években megtalálta a kapcsolatot a Magyarországon megtelepedett multinacionális élelmiszerláncokkal is.

Dékány Ferenc érdeklődésünkre elmondta, hogy míg 1997-ben termelésük felét itthon, addig másik felét külhoni piacokon értékesítették. Tavaly már az arányok jelentősen megváltoztak, közel kétharmadosra ugrott fel a belföldi eladás és egyharmadnyira csökkent az export, ez jellemzi az idei évet is. A külföldi eladások közül említést érdemel az orosz, a cseh, a grúz, valamint a volt Jugoszlávia területén található államok többsége.

Büszkék Békéscsabán arra is, hogy a boszniai IFOR-haderő is vásárol tőlük termékeket. Tóth Ádámnétől, a helyi - az üzem méretei miatt - nem függetlenített szakszervezeti vezetőjétől megtudtuk, az érdekvédelem szervezettsége 52 százalékos. A szervezet 1997 végén alakult meg hetven fővel, a szakszervezet helyi vezetése három főből áll, s eddig minden alkalmommal bevonták őket a bértárgyalásokba. Tóth Ádámné nemcsak korrektnek és kiegyensúlyozottnak, hanem kifejezetten jónak nevezi kapcsolatukat a menedzsmenttel. Az idén áprilsi eljén 10 százalékkal emelkedtek a bérek, s az elmúlt három évben összesen több mint 50 százalékkal - tudtuk meg. - Minden béralkuban a realitásokat és a cég gazdasági teherbíróképességét vesszük figyelembe - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Az alapfizetés a teljesítménybérezés nyomán emelkedik, ez a Csabahúsnál évi átlagban meghaladja az ötvenezer forintot, ám a csúcshónapokban akár a 60 ezret is. A pluszjuttatások közé tartozik, hogy minden alkalmazott ingyen kap reggelit az üzemben, jövőre pedig üdülési támogatást is tudnak adni. - Ez az üzem nem kis részben egy nagy családhoz hasonlít - mondta végül Tóth Ádámné.

Bod Tamás

előző cikk újság tartalomjegyzék következő cikk
rovatban vissza rovat tartalomjegyzék rovatban előre