HÚSOS 2004. XII.évfolyam 5.szám
IPARÁGI
TÜKÖR

Suszterinasból zsurnaliszta

Tartalmas és hangulatos könyvbemutatón vehettek részt azok a pályatársak, kollégák, barátok és családtagok, akik nagy számban — Eötvös Pállal, a MUOSZ elnökével az élén — jelen voltak Szathmári Gábor Ötven év tollal című kötetének ismertetésén, amelyet az Újságíró-szövetség Szociális Párbeszéd Szakosztálya szervezett az Andrássy úti székház Mikszáth-termében. Az összejövetel főszereplője természetesen a könyv szerzője volt, az a vérbeli, tekintélyes újságíró, szerkesztő, a SZEF sajtómenedzsere, aki suszterinasból emelkedett a magyar zsurnaliszták legjobbjai közé.

Szathmári Gábor dedikál

Ezt a tényt a könyvbemutatót megnyitó Horváth László, a bevezetőt mondó Dura László és a könyv elemzését elvégző egykori tanítvány, Udvarhelyi András is megerősítette. Bernáth László, a mai újságírás egyik nagyágyúja pedig arra emlékeztetett, hogy Szathmári Gábor most is vállalja suszterinasos, szakérettségis indulását, amikor az alulról jövés már nem érdem, sokkal inkább a minél előkelőbb helyről érkezés az előnyös, amikor nem kevesen ezeknek a követelményeknek megfelelően rajzolják át önéletrajzaikat. Az is jellemző az ünnepelt szerző emberi arculatára, hogy amikor ő emelkedett szólásra, elsőként azt a 92 éves, jelenlévő Polgár Dénest köszöntötte, aki elindította őt fél évszázaddal ezelőtt az újságírás kockázatos, gyötrelmesen szép útjára.

Az Ötven év tollal című kötet cikkeiben, rádiós jegyzeteiben benne érezzük az elmúlt öt évtized sokszínű eseményeinek változásait, a kor légkörét, örömeit és kínlódásait, a sebzett emberek sorsának alakulását. A jól szerkesztett, egymás után sorjázó publicisztikák középpontjában a dolgozó emberek élete, a hétköznapok történetei, a megélhetés gondjai állnak. Olvashatunk Nagy Imréről, ötvenhatról, a Kádár-korszak fel- és leszálló ágáról, a rendszerváltás előzményeiről és következményeiről, a munka világáról, a szakszervezetekről, a kultúráról, művelődésről, morális anomáliákról. Tiszta, szép, világos mondatokkal, szociális elkötelezettséggel, sugárzó humanizmussal és érzelmileg telített szolidaritással. Különösen érdekes, olvasmányos része a kötetnek az, ahol a szerző külföldi utazásairól ír, neves személyiségekkel való találkozásairól mesél. Olyan hírességekről van szó, mint Valentyina Tyereskova és German Tyitov űrhajósok, Ilja Ehrenburg író, vagy a Ciprusi Köztársaság elnöke.

Az Esti Budapestben, az Esti Hírlapban, a Népszavában és a Kiáltásban megjelent írások hitelesek, tanulságosak. A 288 oldalas szolid külsejű, ízléses könyv gazdag, valósághű mondanivalójával, vonzó stílusával maradandó értékeket tartalmaz. Egy példaadó tollforgató elismerésre méltó teljesítményeként, mindannyian a szellemi haszon biztos tudatában vehetjük kézbe. (Dura Stúdió, Budapest, 2004.)

Kárpáti Sándor