Levél egy kollégának

Kedves Barátom!

Üdvözöllek Mindenszentek havának utolsó napjaiban.
Hogy telt a nyarad? Voltatok valamerre nyaralni?
Hát, mi sajnos nem. Pedig mennyire győzködnek bennünket a médiában, hogy hol érdemesebb nyaralni: a magyar tenger partján vagy a horváton, de valahogy tizedike körül mindig kiderül, hogy se a horvát, se a magyar tengerre nem futja. Ebben az a szomorú, hogy még a vállalati üdülőbe se jutunk el. Most aztán nem tudom, hogy én vagyok képtelen beosztani rendesen a jövedelmemet vagy tényleg kevés.
De egyre inkább az a gyanúm, hogy a szakmánk veszítette el a jövedelmezőségét, megbecsülését. Nem látom a kiutat.
Korábban mindig volt valami kis plusz pénz. Nyereségrészesedés, locsolópénz húsvétra, karácsonyra pedig kis kalácspénz.
Ez már a múlté?
Lehetne miattam a múlté, ha a havibér értékállóbb volna. De nem az.
Mit szólsz a kormányváltáshoz? Most aztán lendületbe jövünk, ugye? Eddig arról győzködtek bennünket, hogy bankárkormányunk van, most meg kiderül, hogy milliárdosok kormányoznak.
Nekem erről Jézus jut eszembe, a keresztre feszítése. A légy esete. Ismered?
Milyen éhesek már a hatalomra, mennyire meg tudják osztani a munkavállalókat, elhitetik, hogy az ország és a mi javunkat szolgálják.
Pedig akkora ámítás az egész. A reálbérek csak a statisztikai adatok szerint nőnek. Egy kormány sem akar komolyan tenni a fekete munkavállalás ellen, a fekete jövedelmek ellen. Így akkora terhet raknak a tisztességes munkáltatóra, munkavállalóra, hogy csak na! A feketén dolgoztató "vállalkozó" meg röhög a markába.
-Tudod, mi a korrupció?
- Az amiből kihagynak.
Na, így van ezzel nagyon sok politikusunk is.
Hosszú éveken keresztül, kormánytól függetlenül, a versenyszférában szép csendben ellehetetlenítették a szakszervezeteket. Pont a legrászorultabb rétegtől vették el az érdekképviselet lehetőségét, egy okos, hosszú távú alattomos munkával. Nagyon megvezették a munkavállalóknak ezt a legelesettebb rétegét. Szerintem még hosszú évtizedeknek kell eltelni ahhoz, hogy rájöjjenek az emberek: a minden napos megélhetési gondjaikat nem a politika és nem is az egyházak fogják megoldani, hanem az együvé tartozás igénye, és mindazok a fontos értékek, melyek mentén valaha és újra létrehoznak közösségeket szakmák és munkahelyek szerint.
Azt hiszem, hogy ezt már régen kitalálták az őseink és működött is egykor, működik most is, csak éppen azt a réteget veti ki magából, amely leginkább rászorulna a közösség segítségére. Ma, ha valaki megvizsgálná a szakszervezeti tagság képzettségét, iskolai végzettségét, meglepő eredményre jutna. Szerintem a tagság körében nagyobb arányban vannak a magasabban iskolázottak, mint a kevésbé képzettek. Na nem azért, mert mára mindenki olyan magasan iskolázott, hanem azért, mert valami oknál fogva a kevésbé iskolázott réteg kihullott közülünk, valamiért kirekesztette saját magát, nem kíván szakszervezeti tag lenni. Pedig pont nekik volna fontos.Én úgy érzem, hogy nem ők a hibásak, hanem a politika. Olyan csend van a bérek felzárkóztatásáról.
Barátom, én már egy kicsit elfásultam.
Sajnálom egykori zászlóshajónkat, a Picket. Vagyis az ott dolgozókat, de az elmúlt idők történései olyan közömbössé tették az embert. Már ők is!
Ha már Szegeden is gond van, akkor másutt ugyan mi lehet tenni.
Emlékszel még a régi termelési tanácskozásokra, mikor az illetékes a beszédét mindig a Pick eredményeivel kezdte, és csak utána mondta el a mi eredményeinket.
Most mi van? Te tudod?
Az biztos, hogy a Pick esete elgondolkoztat.
Gondolkozz el Te is egy kicsit!
Az a rengeteg TOVARIS KONYEC! Milyen büszkén kizavartuk az oroszokat!
A németeknek nem volt ilyen sürgős.
Ezzel a büszkeséggel és gőggel tönkre tettük a húsipart és a konzervipart is, meg még ki tudja mit.Mennyi marhát és sertest levághattunk volna még!
Jártál mostanában falun? Na, de ez egy külön történet.
Naptárad hogy telik? Mégy sok helyre vágni?
Milyen szerencse, hogy a disznóölés szokás még él, és így lehet egy kis plusz bevételre szert tenni. Ez nem fekete munka. Ez hagyománytisztelet.
Kedves Barátom! Kívánom, hogy a szezon hátralévő részében, a télen ne maradjon szabad hely a naptáradban.