Kapuváron várják a késztermék-gyártás visszaállítását

A kapuvári húsosok körében is sok szó esik a kormány legutóbbi intézkedéseiről: aggodalommal figyelik, milyen hatással lesz az egyensúlyteremtés a mindennapi életre. A tavaszi bértárgyalásokat kisebb-nagyobb sikerek kísérték, ami javította a hangulatot az üzemben. Elvándorlás nincs, sőt, újabb fiatalok jöttek a szakmába. Az igazi megoldást a késztermékgyártás visszaállításától várják.

Össze kell fogni!

Pászli Tibor, a Kapuvári Hús Rt. szakszervezeti és üzemi tanácsának elnöke nem titkolja, hogy nehéz idők elé néznek, hiszen az első félévben emberpróbáló körülmények között, egészen a sztrájkhelyzetig jutó bértárgyalásokon elért eredményeket az év második felében úgy tűnik elnyelik a legfelsőbb szinten hozott intézkedések kedvezőtlen hatásai. Mert abban mindenki egyetért, hogy szükségesek a változtatások, viszont az eddigi jelek szerint aránytalanul nagy teher nehezedik a versenyszféra azon résztvevőire, akik eddig is a tiszta gazdasági játékszabályok szerint tevékenykedtek, s ezután is így szeretnének dolgozni. Nehéz helyzetben vannak a szakszervezeti vezetők, az érdekvédelem képviselői, hiszen a megszigorító intézkedések, a reformok társadalmi feszültségekkel járnak. Kiütközik ez az üzemben tapasztalható hangulatból, az emberek által hangosan, avagy csak alig hallhatóan kifejtett véleményekből. Most még inkább szükség van a szakszervezeti egységre, az összefogásra. Ebben a helyzetben egyáltalán nem nevezhető jó példának, ha a legmagasabb szakszervezeti tisztséget viselők elhagyják a „hajót”, pedig sajnos erre a közelmúltban újabb példa akadt. Csak helytállással, szakszervezeti egységgel lehet eredményesen működtetni az utóbbi időben annyit emlegetett érdekegyeztetési rendszert.

Hangulatjavító pezsgőbontás

Az idei bértárgyalások nagyszerű példáját mutatták annak, hogy milyen sokat javíthat a dolgozók hangulatán, hozzáállásán a szakszervezet, ha eredményesen tudja védeni érdekeiket. A kapuvári húsosoknál a bértárgyalások nem értek véget az április 25-én megszületett és aláírt megegyezéssel, ugyanis az csupán a gyár alkalmazottaira vonatkozott. Az üzemi szakszervezet elnöke viszont azt akarta, hogy amint eddig, ezután is a Kapuvári Hús Rt területén kiszervezett üzemrészek dolgozói - akik ugyanannak az alapszervezetnek a tagjai - ugyanolyan mértékben részesüljenek az emelésben, mint társaik. Ehhez viszont a budapesti vezetőséggel kellett megvívni a külön csatát. Ez is hosszantartó, kemény harccal járt. Ebben partnernek bizonyult az illető üzemrész valamennyi dolgozója, aláírásukkal igazolva, hogy a legvégsőkig kitartanak az őket képviselő szakszervezet mellett. Amikor a sztrájkhelyzet legvégső pillanatait élték, az utolsó órában győzött a józan ész, s kapták meg a kért emelést. A legutolsó alkutétel az volt, hogy a tulajdonos csak szeptembertől akarta a fizetésjavítást alkalmazni, de végül is sikerült július elsejei kezdésben megállapodni. Ebben a csatában a tulajdonos legsúlyosabb érve az így megnövekedő kiadásokból származó veszteségre vonatkozott, s amikor a szakszervezeti vezető azt állította, hogy a dolgozókkal közösen garanciát vállal a termelési szint emelése révén a plusz bér összegének kitermelésére, francia pezsgőt ígért az általa elérhetetlennek vélt siker esetére. Nos, ezeket a francia pezsgővel telt üvegeket július 21-én ünnepélyesen ki is bontották Kapuváron, s az üzemrész dolgozói az érdekük védelmére elkötelezett vezetőkkel együtt örülhettek a példás együttműködés eredményének.

Utánpótlás van, jöhet a termékgyártás

Jellemző a kapuvári húsüzemhez való ragaszkodásra, hogy az utóbbi időben ezen a vidéken felerősödő külföldi csábításnak már nincs olyan hatása, mint régen. Pászli Tibor véleménye szerint nem is lenne jó, ha újabbak akarnának külföldön munkát vállalni, hiszen ilyenkor mindig a legjobb szakmunkások kerülnek szóba, rájuk pedig továbbra is szükség lesz. Mint ahogy szükség van azokra a fiatalokra is, akik az idén végeztek a helyi szakiskolában, s a kapuvári üzemben nyertek alkalmazást. Remélhetőleg ez a hagyomány nem szakad meg, s a következő években is lesznek végzettjei a helyi szakiskola hentes szakának. Hiszen a gyárban mindenki várja a Román Gyula tulajdonos által is kinyilatkoztatott szándék megvalósulását, hogy a gyártósorok visszaépítése után újrainduljon Kapuváron a hústermék-gyártás (Lásd erről Megmaradunk és a legjobbak leszünk címmel megjelent interjút a Húsos, 2006. XIV. évf. 3. számában).

Az emberek dolgozni akarnak, s nem mindegy nekik, milyen a munkájuk eredményessége. A nyáron a túlóráztatás csökkentésére ismét alkalmaztak egy vendégmunkás csoportot, de augusztusra már újból az üzem saját dolgozói látják el az összes feladatokat, s vállalnának ennél többet is, csak indulna be valóban a késztermék-gyártás, amely mindannyiuk véleménye szerint a cég pozitív irányú elmozdulását hozná. Éppen ezért növekszik az aggodalom a hozott kormányzati intézkedések miatt, senki sem szeretné, ha a bizonytalan gazdasági helyzet miatt maradna el a fejlesztés.