Választmányi ülés

Óvatos bizakodás a húsüzemekben

A HDSZ választmány szeptember 20-21-én, Siófok-Sóstón tartott ülésén áttekintette a társaságok idei 1-8- havi gazdálkodását, a termelés, a bérek és a foglalkoztatás alakulását. A konzultációs során aggodalomra okot adó és biztató jelenségekről egyaránt szó esett, az év hátralévő részét illetően a testület tagjainak többsége bizakodásának adott hangot. Az ülés részvevőit Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke tájékoztatta az Országos Érdekegyeztető tanácsban a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről.

Őszi remények

A tavaszi húsvéti szezon lefutása után szinte minden cég érzékelte a hazai fogyasztás megcsappanását, a vásárlóerő gyengülését. A legtöbb helyen visszafogták a termelést, a sertésvágó vonalakat csökkentett kapacitásokkal működtették, mivel a hét minden napján nem lett volna kifizetődő elindítani a vágósort. Más területeken persze előfordultak túlórák is. Érdekvédelmi szempontból fontos, hogy habár egyes területeken nem sikerült kielégítő mértékben munkával ellátni az embereket, a munkáltatók nem folyamodtak létszámleépítéshez. Az alkalmazottak körében inkább csak a fluktuáció, a kiszervezések hatását lehetett érezni, helyenként pedig növekedett is a létszám. A létszámbővítés mögött a termelési szempontok mellett foglalkoztatási támogatásban részesülő, illetve alacsonyabb bérű alkalmazottak beállítása is megfigyelhető volt.

A gazdálkodás eredményességét azzal jellemezték többen is, hogy ha jól sikerülnek az őszi hónapok, akkor „nullás” szaldót várnak az év végére, vagyis nem lesznek veszteségesek. Elsősorban az export terén keresik a húsüzemek a növekedés lehetőségét, miután a hazai piac erősen beszűkült. Új termékekkel kedveskednek a fogyasztóknak: a Pick újra gyártja a Herz termékcsaládot, Kaposváron a toast-szalámitól várnak sokat, Gyulán teakolbászt készítenek a hazai és külföldi vásárlóknak.

A kevesebb munka érzékelhető a béreken is, amire helyenként (Debrecen, Szegedi Paprika) a bérfejlesztés elmaradása is kedvezőtlenül hat, habár történnek kísérletek az alacsony keresetek kompenzálására. Az ismertetett béradatok alapján a választmány kénytelen volt ismételten megállapítani, hogy a szakszervezet működési területén a fizikai és szellemi dolgozók átlagbére egyaránt elmarad az országos átlagtól. Helyi összevetésben a húsos bérek ugyan nem számítanak rossznak, de messze nem fejezik ki a szakma nehézségi fokát, a munkavállalókat erősen igénybe vevő kedvezőtlen munkakörülményeket. Európai Uniós tekintetben pedig az itthoni keresetek nem bírnak el semmiféle összevetést. A legjobb szakembereket nehéz megtartani, sokan nem látnak perspektívát a jelenlegi munkahelyükön. Mindez hatást gyakorol az érdekvédelem szervezettségére is.

Az alapszervezetek szavaiból kirajzolódó helyzetkép óvatos bizakodásról árulkodik, a cégek ugyan „túlélő” üzemmódban működnek, de új piacok felkutatásával, termékfejlesztéssel, beruházásokkal készülnek a piac megélénkülésére, a gazdasági feltételek kedvezőbb alakulására. A helyzetüket továbbra is rontja az ágazatban jelenlévő feketegazdaság magas aránya, bizonytalanságokat keltettek az adózás változásával, a kistermelőkkel kapcsolatos bejelentések. Nem látszódnak a kormányzati agrárpolitika körvonalai.

Koncentrált erő

Golhovics Gábor, a HDSZ alelnöke ismertette a választmánnyal az üzemi tanácsi és munkavédelmi képviselő választás menetrendjét és a szakszervezet álláspontját. A három éves ciklus leteltével választásokat kell tartani mindenhol, kivéve azokat a cégeket (Debrecen, Pápa), ahol közben tisztújítások voltak. A szakszervezet nagy jelentőséget tulajdonít a választásokon való részvételnek, mivel az érdekvédelem cégen belüli reprezentativitását, a bérmegállapodás lehetőségét meghatározhatja. Az üzemi tanács hatásköre a jóléti keret felhasználása, de ágazati és országos szinten is számításba jön a testületben való képviselet. A HDSZ a kezdetektől aktív az üzemi tanácsokban, fontosnak tartja, hogy erős befolyása legyen a testületekben, ami megnyilvánul a jelölésekben és képviselői támogatásában is. A tapasztalatok alapján a munkavállalói érdekvédelem szempontjából előnyös, ha a szakszervezeti tanácsot vagy bizottságot és az üzemi tanácsot ugyanaz a személy vezeti. Az erők koncentrálása a munkavállalók javát szolgálja.

A választmány módosította a segélyezési szabályzatot és áttekintette az MSZOSZ novemberi kongresszusával kapcsolatos teendőket, meghallgatta a munkabizottságokban dolgozó kollégák beszámolóit. Továbbképzés keretében kommunikációs gyakorlat egészítette ki a testület tanácskozását.