Figyelmeztető sztrájk Pécsett

Elhúzódó, nehéz béralku a Picknél

Lassan haladtak a bértárgyalások a ma már egy húsipari cégként működő - az egykori Délhús Zrt.-t is magában foglaló - Pick Szeged Zrt.-nél. Az egyeztetés során Pécsett két órás figyelmeztető sztrájkra is sor került. A munkaadó ajánlata és a munkavállalók követelései lassan közelítettek egymáshoz. Lapzártakor egy megállapodás-tervezetet véleményeztek az üzemegységekben.

- Az elmúlt év decemberében a HDSZ országos választmánya 13 százalékos bruttó béremelésre tett javaslatot, hogy ne csökkenjen a munkavállalók reálbére - mondja Tóth Ferenc, a HDSZ Pick- Délhús Zrt. pécsi szakszervezeti bizottságának és üzemi tanácsának elnöke. A cég vezetése azonban magasnak találta az ilyen mértékű emelést.

Lépésről lépésre

- A február második felében indult bértárgyalások 4 százalék alapbér fejlesztésről, a jóléti alap - rendezvényekre, kirándulásokra, segélyekre felhasználható összeg - egy millióval történő emeléséről, a kedvezményes vásárlás megmaradásáról - a bolti árból 9 százalék engedmény nyújtása -, valamint a teljesítmény, a norma rendszer felülvizsgálatáról szóltak.

A március 8-án sorra került tárgyaláson már a cég vezetése 4,5 százalékos alapbér-emelésről szóló ajánlatot tett, amelyből 2,5 százalék a tényleges béremelés, míg két százalék a dolgozók étkezési támogatására vonatkozott, az ezen a jogcímen adott 3500 forint a dolgozók átlagbérének 4 százalékos emelkedését jelentette volna.

- Februárban már egyre inkább érezhető volt a feszültség - folytatja Tóth Ferenc. - A február a húsipari ágazatban a leggyengébb hónap, az alacsony fizetések ekkor találkoztak a kormányzati intézkedések következtében a szolgáltatóknál végrehajtott jelentős díjemelésekkel, a dolgozók közül többen képtelenek voltak kifizetni a számláikat. Érthető volt a reakciójuk. A húsüzemben azonnal le akartak állni. Végül sikerült az eseményeket törvényes keretek közé terelni. Kikértük a dolgozók véleményét arról, hogy egyet értenek-e a sztrájkkal, miközben folynak a bértárgyalások: 77 százalékuk igent mondott. Ekkor megkértük a HDSZ sztrájkbizottságának egyetértését a helyi sztrájkbizottság létrehozásához. Munkásgyűlésen megválasztottuk a sztrájkbizottság öt tagját, akikkel együtt, valamint a szegedi szervezet alapszervezet elnökével leültünk tárgyalni a cég elnök- vezérigazgatójával. Ezen egyebek mellett elmondtuk, a normarendezés, valamint a kormányzati döntések alapján kiszabott magasabb terhek miatt a dolgozók bére 10-20 százalékkal csökkent. Kértük, hogy a bértárgyalásoknál az ajánlatok megtételénél ezt is vegyék figyelembe.

A sztrájkbizottság által a cégvezetés felé megfogalmazott követelések között szerepelt egyebek mellett a 2005-ös normaszint visszaállítása, január elsejétől - visszamenőlegesen - 16 százalékos bérkompenzálás. E mellett a benyújtott petícióban azt is szerepelt, hogy normaigazítás esetén a megtakarítás 60 százalékának visszaforgatása történjen meg, valamint a bérfejlesztés időpontját egy hónappal hozzák előrébb. A cégvezetés ezt nem tartotta elfogadhatónak. A sztrájkbizottság új javaslatában 10 százalékos bérkompenzáció, valamint 50 százalékos visszaosztás szerepelt. Ezt a vállalat vezetése ismét nem tudta elfogadni.

Két órás sztrájk

Ezt követően az írásban átadott kezdeményezés mellett életbe lépett a hét napos moratórium, amely ideje alatt bármikor sor kerülhet két órát meg nem haladó figyelmeztető sztrájkra, amit március 30- án délután 12.30 és 14.30 között tartottak meg Pécsett.

- Pécsett a felméréseket meghaladó, közel 90 százalékos támogatása volt a figyelmeztető sztrájknak. Alsómocsoládon az ott dolgozók nem értettek egyet a sztrájkkal - mondja Tóth Ferenc. - Szegeden nem sztrájkoltak, mert rövidnek tartották az időt az előkészítéshez. Baján kevés a szakszervezeti tag, 635 főből mindössze csak kettőszáztizen.

Még a sztrájkkészültség ideje alatt a gazdasági igazgató elrendelte, húsvétra való tekintettel, az áprilisi fizetések előrehozatalát. A figyelmeztető sztrájk napján pedig újabb egy százalékkal emelték ajánlatukat a vállalat vezetői. Ekkor már az alapbér-emelés 5,5 százalék volt, ebből 4,1 százalék - differenciáltan - az alapbérre, a fennmaradó 1,4 százalék az étkezésre szólt. Az ajánlatban szerepelt az is, hogy a kötelező reggeli önköltségének 10 százalékát fizetnék a dolgozók, a többit a cég fedezné. Csak zárójelben jegyzem meg, Szegeden eddig nem fizettek semmit. Az 50 százalékos visszaosztást a cég vezetése továbbra is elutasította, azzal az indokkal, hogy egyénileg kellene kiszámolni, ami komoly adminisztrációval járna.

Csapdahelyzet

- A legnagyobb gond, hogy jelentősen megnőttek az emberek terhei, miközben a reálkeresetek csökkentek, a Pick-Délhús dolgozóinak keresete is csökkent, e miatta közérzetük jelentősen romlott - ismerte el Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök- vezérigazgatója. - Január-februárban a húsiparra a nagyfokú pangás volt a jellemző. Kevesebb volt a munka, emiatt a túlóra is, ami kihatással volt az átlagkeresetre. Ehhez párosult a terhek növekedése, ami miatt a nettó kereset csökkent, ez mind jelentősen befolyásolta a dolgozók hangulatát, rossz közérzetét, ennek is köszönhető, hogy megnehezedtek a bértárgyalások.

Hangsúlyozta: a belföldi piac visszaesett, ennek oka az import termékek nagy mértékű megjelenése. Az erős forint miatt a gazdálkodás minden egyes területén nehézségek mutatkoztak. Válsághelyzetben van az ágazat, egyetlen munkaadó sem tudja felvállalni a nehezedő gazdasági helyzet feloldását, nem tud országos problémákat feloldani.

Mint a cég első számú vezetője elmondta, a Pick Szeged Zrt. mindent megtett azért, hogy a piaci versenyben helyt álljon. A tulajdonában lévő összes gyáregységében jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Komoly csapdahelyzet alakulhat ki - állította. - A munkahelyek megtartásáért küzdünk, a (bér)költségek növekedése pedig pont ezek ellen hatnak. A kettőt kell úgy összehangolni, hogy a munkavállalók is megtalálják a számításukat, és a cég is talpon maradjon.

Bérnövekmény

- Sajnos nem a várt eredményt sikerült elérni az eddigi tárgyalásokon - mondja a tárgyalóbizottság egyik tagja, aki a Délhús képviseletében vett részt a megbeszéléseken. - Ennek egyik oka a szegediek, meg a vállalat vezetésének hozzáállása, akik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak igazán lépni az ügyben. A sztrájk Pécsett a csontozóból indult el, ennek elsődleges oka az volt, hogy úgy éreztük, másként nem tudjuk elérni, hogy meghallgassák a követeléseinket. Az először megfogalmazott 16 százalékról 10 százalékra mentünk le, amelyet a vállalat vezetése még mindig magasnak tartott. Több egyeztetés után - a lefolytatott tárgyalásoknak, s a munkabeszüntetésnek köszönhetően - 9,98 százalékos bérnövekmény szintnél tartunk, ami magában foglalja az alapbéremelést és a természetbeni juttatásokat.

Úgy érzem, jelenleg - április elején - jó irányban haladnak a tárgyalások, bízom benne, hogy sikerül megegyezni. Jelenleg a vállalatnál napi nyolc órában, feszített munkatempó mellett az átlagkereset havi szinten 85.000-90.000 forint, amennyiben a bértárgyalások sikerrel járnak, megállapodás lesz, ez valamivel több, mint 10.000 forinttal nőhet.

A bértárgyalások mostani szakaszában az 5,5 százalékos bérfejlesztésből 4,1 százalék jutna alapbéremelésre, ami dolgozónként 5175 forintot jelent, 1,4 százalék pedig az étkezési térítésre - fejenként 3306 forint -, ami az átlagbér 2,6 százaléka. E mellett három havi étkezési díj 90 százalékának visszaosztása is szerepel a javaslatban, ami személyenként nettó 7500 forintot tesz ki, valamint évi három alkalommal valamennyi dolgozó az adómentesen adható 6500 forintos utalványban részesül, amelyet húsvétkor, augusztusban és novemberben kapnak meg. Az egész együttesen 9,98 százalékos bérnövekményt jelent a volt „Délhús” üzemeiben dolgozónkként, a szegedieknek valamivel kevesebbet.

Lapzártakor kapott információk szerint a Kovács László elnök-vezérigazgató és a szakszervezeti tárgyaló csoport között lefolytatott tárgyalások eredményeként egy megállapodás-tervezetet dolgoztak ki, amelyről elfogadás előtt a szegedi és a pécsi alapszervezetben is megkérdezik a tagságot. A tervezetben szereplő béremelés mértéke lényegében megegyezik a riportban szereplő tételekkel.